Az Egyesült Királyságban olcsóbb a vaj, a vizsgált kiszerelésű kenyér, de még a Nutella is, mint Magyarországon. Ráadásul az osztrákok lisztet is olcsóbban tudnak megvenni, mint a magyarok. A csirkemell, a burgonya és a tej ugyanakkor nálunk a legolcsóbb. A Pénzcentrum 4 országban hasonlította össze 12 élelmiszer és üdítő árát, azért hogy kiderüljön mennyit fizet a lakosság közel azonos vagy teljsen megegyező termékekért. A világmárkákkal természetesen nem volt nehéz dolgunk, azok esetében maximum a kiszerelések voltak mások, tejből, kenyérből vagy éppen krumpliból azonban nem márkák mentén haladtunk (nem is tudtunk volna), hanem megpróbáltuk a lehető legjobban egymásra hasonlító - mennyiségben, minőségben - termékeket kiválasztani.
A magyar háztartások kiadásuk 18,2 százalékát fordították élelmiszerre és nem alkoholos italokra 2017-ben- derült ki az Eurostat jelentéséből. Ez az ötödik legmagasabb arány, ha az egész Európai Uniót nézzük, és az EU átlagnál (12,2 százalék) 6 százalékkal magasabb.
Mindez azt jelenti, hogy hazánkban a keresetekhez képest arányaiban magas élelmiszerárak társulnak, amik jócskán ürítik az emberek pénztárcáját. De hogy pontosan mennyire, annak egy két részes cikkel járunk utána:
Az összehasonlításokat online rendelhető webshoppos termékek áraiból készítettük, és az elsődleges szempontunk az volt, hogy a lehető legkevesebb eltérés legyen a különböző országok egyes termékei között. Így törekedtünk arra, hogy amennyire csak lehet mindegyik termékből hasonló kategóriát és mennyiséget válogassunk.
Az árakat napi árfolyamon váltottuk át forintra a Magyar Nemzeti Bank hivatalos január 9-i devizaárfolyamait (kerekítve: 1 euró = 322, 1 font = 358) használva, majd a végösszeget kerekítettük. Az egyes termékek árait 4 ország 1-1 üzletéből vetettük össze a következő paraméterek figyelembevételével:
A felső infogramot megvizsgálva láthatjuk, hogy a hét termék közül hat esetben az osztrák Billa a legdrágább, a liszt viszont náluk a legolcsóbb. Az Egyesült Királyság árai ugyanakkor már sokkal többször vannak pariban a szlovák és magyar árakkal, sőt vajat, kenyeret és görög joghurtot is a szigetország boltjában találtunk a legolcsóbban. Mindez azt is jelenti, hogy
Az árak összehasonlításakor sokkal kisebb meglepetést okozott, hogy a magyar adatok legtöbbször a Szlovákiában tapasztaltakkal csengtek össze. A vaj, a tojás, a cukor és a liszt például Szlovákiában olcsóbb, miközben Magyarországon olcsóbban juthatunk hozzá például a tejhez, a kenyérhez és a görög joghurthoz is, ám 1-2 termék kivételével nincs nagy különbség a két ország árai között.
A második ábrán öt termék összehasonlítása található, ezek közül a legszembetűnőbb, hogy az osztrák boltban egyenesen csillagászati áron lehet csak csirkemellfilét vásárolni, 1 kg ára ugyanis forintosítva 4 830 forintba kerül (a bio csirkemell egyébként még ennek is a duplájába kerül). Csirkehúsban egyébként Magyarország a legolcsóbb, de például a Nutella nálunk és Szlovákiában a legdrágább, ráadásul úgy, hogy a grafikonon az angliai és az osztrák boltból egy 750 grammos kiszerelés ára szerepel, míg a magyar és szlovák adat csupán egy 600 grammos kiszerelést takar.
A Milka csoki is hazánkban a legolcsóbb, míg a burgonya a második legolcsóbbnak számít, igaz ebben az ausztriai Billa például még a magyar Tescót is veri, ott ugyanis egy kiló krumpliért csupán 232 forintnak megfelelő eurót kell fizetni, míg Magyarországon 265-öt. A második infogramon a kiugró osztrák csirkemellár mellett az is szembetűnő, hogy a Nutella a szlovákiai hipermarketben messze a legdrágább.
Az információk elemzésénél látni kell azt, hogy az átváltásokkal kapott adatok jó támpontok, tájékoztató jellegük miatt azonban inkább csak egy adott momentumot ragadnak ki a nagy egészből. Az pedig, hogy egy termék, egy országban/áruházban mennyibe kerül, az a márkán és kiszerelésen felül még rengeteg mindentől függ. Ilyenek például:
Következő cikkünkben a 12 termék árának ismeretében azt fogjuk megvizsgálni, hogy az adott országok átlagkeresetéből mekkora árutömeget tudnánk képzeletben megvásárolni. Így például láthatóvá válik majd, vajon egy osztrák átlagfizetést terhel-e meg jobban a - tesztünkben - rekordmagas árnak számító 1 kg csirkemell vagy azt a magyart, aki az összehasonlítás szerint a legolcsóbban szerzi be a baromfihúst.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Jegybank