Ravasz trükkel vesznek rá, hogy többet költs: 40 éve szórakoznak veled a kereskedők

Amikor kávéházláncos kávét, gyorséttermi üdítőt, vagy esetleg a mozis popcornt vásárolunk, észrevehetjük, hogy általában 3 különböző mérek közül választhatunk: kicsi, közepes és nagy. Ám érdekes megfigyelni, hogy a közepes és a nagy kiszerelés között árban nincs lényegi különbség.

A láncok ebben az esetben az úgynevezett kognitív elfogultságinkra játszanak, tehát a viszonylag drága közepes méretű termék arra készteti a vásárlót, hogy többet fizessen, mint amennyit eredetileg szándékában állt.

"Az opciók egy bizonyos módon való tálalása elcsábíthatja az embereket a magasabb árú termékek irányába" - mondta el Linda Chang, a Harvard Egyetem pszichológusa a BBC-nek. A csalóhatásnak (decoy effect) elkeresztelt trükköt kezdetben csak marketingstratégiaként vizsgálták, amely befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket, ám a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy komoly hatás érhető el vele a toborzásban, az egészségügyben, sőt a politikában is. Segítségével pontosan megmutatkozik, mennyire könnyedén befolyásolja ítéletünket a tények bemutatásának összefüggései - még akkor is, ha ezeknek a kiegészítő információknak nincs hatása az általános ítéleteinkre.

A trükköt először a 80-as években azonosították, és azóta sokféle termék esetében megfigyelték: a sörtől kezdve a tévékig, autókig, sőt a házakig bezáróan. A lényeg tehát, hogy egy nem vonzó harmadik lehetőség megváltoztatja az emberek preferenciáit a másik két lehetőség között. Egy "csali" közbeiktatsával, például egy közepes méretű kávéval/kólával/popconnal sok esetben nagy mértékben befolyásolhatják a döntéseinket.

A példa kedvéért tegyük fel, hogy egy kis üdítő 200 forint, egy közepes 530, a nagy pedig 550 forintba kerül. Ebben az esetben a közepes kiszerelés a csali, hiszen olyan parányi a különbség árban közte és a nagy között, hogy a többség a nagyot választja, még akkor is, ha nincs szüksége 8 dl kólára egy ebédhez, vagy egy mozifilmhez. 

Szinte mindenhol működik

De máshol is bevetik ezt a trükköt: Dan Ariely a Predictably Irrational című könyvében kifejtette, hogy a The Economist című folyóirat miképp veszi rá az olvasóit, hogy a drágább előfizetést válasszák. A kiadó mindössze 59 dollárért kínálja a digitális előfizetést, nyomtatott változatot pedig 125 dollárért. Ám a kombinált nyomtatott és online előfizetést szintén 125 dolláros áron.

A csak nyomtatott előfizetés itt egyértelműen a csaló, mivel kevesebbet kínál, mint a nyomtatott és az online csomag ugyanazon az áron. Ariely azonban úgy találta, hogy puszta jelenléte jelentősen megnöveli a kombinált előfizetés választását, hiszen amikor mindössze két lehetőség állt rendelkezésre, az olvasók 52 százalékkal nagyobb valószínűséggel választották a sokkal olcsóbb, csak online opciót.