2019. február 22. péntek Gerzson

Itt tartunk: ennyivel többre futja egy átlag szlováknak, mint egy magyarnak


Magyarországon egy átlagfizetésből több csirkemellet lehetne venni, mint egy osztrák átlagfizetésből Ausztriában. Az persze már más kérdés, hogy Szlovákiában és az Egyesült Királyságban az ottani átlagfizuból még több csirkére futná. Az Egyesült Királyság és Ausztria vásárlóerejét tekintve messze előzi Szlovákiát és Magyarországot, ám ami hazánkra nézve talán még aggasztóbb, hogy Szlovákiában egy átlagos nettó keresetből sokkal többféle termékből futná többre, mint Magyarországon a magyar nettó átlagbérből.

Az Egyesült Királyságban olcsóbb a vaj, a vizsgált kiszerelésű kenyér, de még a Nutella is, mint Magyarországon. Ráadásul az osztrákok lisztet is olcsóbban tudnak megvenni, mint a magyarok.  A csirkemell, a burgonya és a tej ugyanakkor nálunk a legolcsóbb - derült ki kétrészes cikkünk első részéből.

Korábban a Pénzcentrum 4 országban hasonlította össze 12 élelmiszer és üdítő árát, most pedig ezeket az adatokat felhasználva azt számoltuk ki, hogy az adott országokban elérhető nettó átlagfizetésből, mekkora mennyiséget tudnánk beszerezni az összehasonlításban résztvevő termékekből.

Mivel az egyes országok hivatalos statisztikai jelentései között akár több hónapos eltérések is lehetnek, ezért nem egyesével vadásztuk le az éppen aktuálisan közreadott nemzeti adatokat, hanem a Numbeo összesített statisztikáiból dolgoztunk. Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy az általunk használt összegek nem az egyes országokban elérhető legfrissebb nemzeti számokat mutatják, de egymással mindenképpen pariban vannak. 

A Numbeo és az éppen aktuális nemzeti jövedelmi jelentések között tehát lehetnek eltérések, ezek azonban arányaiban annyira elenyészőek, hogy a végeredményt számottevően nem befolyásolnák.

Az elérhető statisztika alapján jól látszik, hogy a keresetek tekintetében Szlovákia és Magyarország igencsak lemarad az Egyesült Királyságtól és Ausztriától. Az előző cikkünkben vizsgált élelmiszerárak a legtöbb esetben azonban koránt sem mutattak ekkor különbségeket:

Olyannyira nem, hogy az Egyesült Királyságban például több termékhez is olcsóbban lehet hozzájutni, mint Magyarországon, miközben egy ottani lakos átlagosan 3-szor több pénzt visz haza, mint egy magyar. 

Mennyi az annyi?

Azért, hogy pontosan lássuk az egyes országok közötti különbségeket, fogtuk az első cikkünkben bemutatott árakat, és megnéztük, hogy azok alapján összesen hány darabot tudnánk belőlük beszerezni egy havi nettó fizetésből, ha csak az adott termékre költenénk.

Ha az első hét termék kapcsán vizsgáljuk a megvásárolható mennyiségek alakulását, jól látható, hogy a liszt kivételével mindenből egy átlagos brit tudna a legtöbbet vásárolni, akit egy átlagos fizetésből élő osztrák követne. A különbségek pedig óriásiak. Hiába például, hogy a tej Magyarországon a legolcsóbb a vizsgált országok közül, egy átlagos magyar, a nettó fizetésből mindössze 771 darab egyliteres tejet tudna vásárolni, míg egy osztrák 1 493-at, egy brit pedig 2 297-et.

Hasonlóan nagy az eltérés a lisztnél is, egy átlagos osztrák fizetésből például 4 274 darab 1kg-s lisztre futná Ausztriában, míg a magyar fizetésből ennek töredékét, 922 kilót lehetne csak vásárolni idehaza, egy britt fizuból viszont 2 6131-et lehetne vásárolni Nagy-Britanniában.

A magyar viszonyokhoz tehát - nem nagy meglepetésre - a szlovákok állnak a legközelebb, de az első hét terméket figyelembe véve északi szomszédjaink vajat, tejet, tojást, kristálycukrot és lisztet is többet tudnának vásárolni, mint a magyarok saját országukban. Mindez azt is jelenti, hogy itthon csupán kenyérből és görög joghurtból tudnánk többet beszerezni, mint egy szlovák Szlovákiában.

Majdnem csirkenagyhatalom

A második táblázaton szereplő 5 termék összehasonlításakor az a legszembetűnőbb, hogy

egy átlagfizetésből élő magyar több csirkemellet tudna vásárolni Magyarországon, mint egy átlag osztrák fizetésből élő osztrák Ausztriában.

Persze, ez még mindig nem elég az első hely megszerzésére, olyannyira nem, hogy a vizsgált négy ország közül a másik kettő, Szlovákia és az Egyesült Királyság is előzi Magyarországot. Igaz előbbi nem sokkal, utóbbiban viszont egy átlagos brit 2,2-szer annyi csirkemellet tudna vásárolni, mint Magyarországon egy magyar.

Magyarországra nézve egy másik lehangoló adat, hogy krumpliból is jócskán többre futná egy átlagos szlovák fizetésből, mint magyarból, a britekről és az osztrákokról már nem is beszélve. Egy átlagos szlovák fizetésből ugyanis 882 kiló sárga krumplira futná Szlovákiában, míg egy magyar csupán 748 kilót tudna vásárolni átlagfizetésből, Magyarországon. Egy brit Nagy-Britanniában viszont már 1 650-et, egy osztrák Ausztriában pedig 1 675-öt.

A Nutellánál is óriási a különbség, míg egy magyar vásárlónak Magyarországon csupán 115 darab 600 grammos nyalánkság jutna, addig az Egyesült Királyságban egy brit átlag fizetésből 422 darab 750 grammos, míg egy osztrák átlagfizuból Ausztriában 438 darab 750 grammos mogyorókrém jönne ki. Ez kilóban nyugati szomszédunk javára például majd 5-ször annyi finomságot jelentene.

Összegzés

A potenciálisan beszerezhető termékmennyiségeket látva, kiegészítve az átlagos havi nettó keresettel, az látható, hogy egy Nyugat-Európában élő fiktív, átlagbérből gazdálkodó ember jóval többet tudna vásárolni magának mindenből, mint egy magyar vagy egy szlovák saját hazájában. A magyarokra nézve, ami még ennél is aggasztóbb, hogy egy-két termék kivételével a szlovák havi nettó átlagbérből Szlovákiában sokkal több minden beszerezhető, mint a magyar átlagfizuból Magyarországon.

Így például a szlovák átlagfizetésből Szlovákiában többet tudnánk vásárolni vajból, tejből, tojásból, kristálycukorból (sokkal), lisztből, Nutellából, krumpliból és csirkemellből is, mint egy átlag magyar fizetésből Magyarországon. Hazánkban így csupán kenyérből, görög joghurtból, Milka csokiból (1 darabbal) és Coca Colából futná több az átlag magyar fizetésből, mint Szlovákiában a szlovákéból. Az osztrák csirkemell kivételétől eltekintve pedig kijelenthető, hogy mind az Egyesült Királyság mind pedig Ausztria egyelőre utcahosszal előzi Szlovákiát és Magyarországot. Mindezek tekintetében nem is csoda, hogy utóbbi két ország lakosai arányaiban sokkal kevesebbet kell, hogy költsenek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, mint a magyarok vagy a szlovákok.

KIHÚZNA A BAJBÓL 400 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Mutatunk egy konkrét példát: kalkulátorunkban 400 ezer forintos hitelösszeget, és 48 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 11 130 forintos törlesztőrészlettel az Erste nyújtja (THM 16,70%), de nem sokkal marad el ettől az OTP 11 602 forintos törlesztőt (THM 18,73%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a CIB és a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Hatalmas tortúra: gyerek nélkül is lehet kamatmentes az Orbán-hitel
A CSOK szabályai sejtetik, mi várhat a meddő párokra.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS