Már a házhoz szállítást is lepipálja a magyarok új kedvence: gyökeresen megváltoztak a vásárlási szokások

A 2025-ös magyar e‑kereskedelmi forgalom a külföldi vásárlásokkal együtt 2092 milliárd forintra emelkedett, amit 2026 első negyedévében már 14% feletti belföldi bővülés követett  -derül ki a PwC Online Retail Big Picture riportjából. Megtörtént a várva várt stagnálásból való kilépés, és a hazai piac újra gyorsuló pályára állt. Ugyanakkor ez a növekedés már nem az online penetráció növekedéséből fakad, hanem a meglévő vásárlók aktivitásának erősödéséből.

Az online csatorna részesedése a teljes kiskereskedelmen belül tartósan 9-10% körül stabilizálódott, ami rövid távon nem vetít előre jelentős ugrást. A további bővülés ezért egyre inkább az online vásárlás intenzitásán múlik.

A magyar e‑kereskedelmi piac fordulóponthoz érkezett: miközben a mérete már meghatározó a gazdaság egészében, a versenyt egyre inkább a globális szereplők, a határokon átívelő működés és a vásárlói élmény formálja

 – mutat rá Madar Norbert, a PwC Magyarország e‑kereskedelmi csapatának vezetője.

A piac növekedésének egyik legmarkánsabb jellemzője az import szerepének további erősödése. A külföldi e‑kereskedelmi rendelések már a forgalom közel 18%-át, míg a tranzakciók csaknem 24%-át adják. Ez nem átmeneti jelenség, hanem strukturális változásra utal, amely a hazai piac globális integrációját tükrözi. A nemzetközi platformok – különösen az ázsiai szereplők – megjelenése új versenylogikát hozott, ahol az ár, a választék és a logisztikai teljesítmény egyszerre válik kritikus tényezővé. A Temu önmagában a teljes magyar e‑kereskedelmi piac közel 9-10%-át fedi le, és a második legnagyobb aktív vásárlói bázissal szintén egy külföldi szereplő rendelkezik.

Ebben a globalizálódó piaci környezetben a belföldi online kereskedelem és a köré épülő lokális digitális szolgáltatói ökoszisztéma a magyar gazdaság jövőbeni versenyképességének egyik kulcsterülete, ezért fejlesztése, valamint a hazai szereplők támogatása kiemelt fontosságú feladat

 – hangsúlyozza Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

Kevés, de aktív vásárló mozgatja a piacot

A vásárlói oldal erősen koncentrált képet mutat. Bár Magyarországon mintegy 4,4 millióan vásárolnak online, a vásárlók körülbelül egynegyede tekinthető rendszeres rendelőnek. Ez a szűkebb, aktív réteg generálja a teljes csomagforgalom közel 80%-át. A piac növekedési potenciálja ezért elsősorban nem az új fogyasztók belépésében, hanem a vásárlási gyakoriság növelésében rejlik. A koncentráció egyben kockázatot is jelent, mivel a forgalom nagymértékben függ egy szűk vásárlói csoport döntéseitől. Ennek csökkentése érdekében az ügyfélaktivizálásra és a lojalitás erősítésére kell hangsúlyt helyezniük a kereskedőknek.

Marketplace-ek és platformok rendezik át az erőviszonyokat

Az e‑kereskedelem egyik legfontosabb strukturális átalakulása a marketplace‑alapú működés térnyerése. Az online piacterek ma már teljes ökoszisztémaként működnek, amelyek az értékesítést, a fizetést és a logisztikát is integrálják. A vásárlók számára az ártranszparencia, a széles választék és az egyszerű összehasonlíthatóság jelenti a legnagyobb vonzerőt. Ugyanakkor a szolgáltatási szintek eltérései, különösen a visszaküldés és a garanciális ügyintézés terén, továbbra is akadnak nehézségek. A kereskedők számára ezért elkerülhetetlenné válik a hibrid modell bevezetése, amely egyszerre épít saját webáruházra és platformjelenlétre.

A logisztika önálló versenytényezővé vált

A vásárlói élményben a logisztikának szintén meghatározó szerepe van. A gyors, rugalmas és kiszámítható kiszállítás közvetlen hatással van a konverzióra és a visszatérési arányokra. Ennek egyik leglátványosabb példája a csomagautomaták térnyerése: 2026-ban már a vásárlók közel fele ezt az átvételi módot preferálja, megelőzve a házhoz szállítást. Az automaták száma meghaladta a 10 ezret, és a fixpontos átvételek döntő többsége ezen a csatornán keresztül zajlik. A rugalmasság, az időablakos kézbesítés és az egyszerű visszaküldés mára alapelvárássá vált. Cserjés Kopándi Ildikó, a vállalat szakértője így fogalmaz:

A hazai és nemzetközi szereplők közötti határok a vásárlói élmény szintjén gyakorlatilag eltűntek: a fogyasztók számára ma már az ár mellett a választék, a gyorsaság, a kényelem számít, és nem az, hogy egy termék belföldről vagy külföldről érkezik.

A felmérés szerint a hazai webáruházak 2026-ra átlagosan 11-12%-os árbevétel‑ és rendelésszám‑növekedést várnak. A piaci szereplők óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe, merthogy a bizonytalanság továbbra is jelen van. A kockázatok fókusza a makrogazdasági tényezőkről egyre inkább a közvetlen üzleti hatásokra, így a vásárlóerőre, a költségekre és az éleződő versenyre helyeződik át. A platformvezérelt, globalizálódó piacon egyre inkább azok a szereplők határozzák meg az irányt, akik gyorsan alkalmazkodnak és a vásárlói élményt versenyelőnnyé tudják formálni.