Így élhetik túl a válságot a vidéki kisboltok: hosszú távon is így lesz a legjobb?

Leginkább a kétezer fő alatti lélekszámú településeken jelenthet fennakadást a gyakran egyedüli közösségi találkozóhelyként is szolgáló kisboltok ellehetetlenülése, ezért folyamatosak az egyeztetések az ágazati szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között a legsérülékenyebb vállalkozói kör megerősítésének érdekében - tudta meg a Magyar Nemzet.

Jelenleg nagyjából másfél millió embert érint az országban, hogy a járvánnyal jelentkező válság hatására egyre több gyengébb tőkeerejű, kisebb magyar kereskedelmi vállalkozás szorulhat ki a lakossági fogyasztási piacról. Az elmúlt években az áruházláncok számára a korlátozott vásárlóerő miatt nem vonzó, kétezer fős lélekszám alatti településeken néhol már bezárt az egyetlen élelmiszer- és vegyesbolt, emiatt távolabbra kell menniük a lakosoknak még az alapvető termékekért is.

Mostanra pedig újra a megszűnés határán egyensúlyoz több ezer családi vállalkozásban vagy kkv-ként működtetett vidéki "sarki fűszeres", ahol jellemzően egy-három fővel, naponta a helyi igények szerint csupán néhány órán át árusítanak friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket.

- mondta megkeresésünkre az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, amelynek kétezer-négyszáz tagú rendszerében országszerte ezeregyszáz ilyen üzletet számolnak. Zs. Szőke Zoltán kifejtette: jellemzően megbecsülik a szakképzett dolgozókat, akiket a boltokban évek óta az előírások szerint alkalmaznak, a legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából tízezren dolgoznak.

Felidézte, hogy a 2016-os bérmegállapodást követő években minden szakképzett munkavállalót megőrizve a kereskedelmi vállalkozások is jelentősen emelték a béreket, ami a multiláncokat vidéken is kevésbé rázta meg, mint a kkv-kat. A legkisebb településeken a helyi forgalomból nem lehetett mindenütt kitermelni a nagyobb fizetéseket, ezért zártak be több helyen, a szakképzetteket pedig a hálózat nagyobb üzleteibe irányították át.

- jegyezte meg Zs. Szőke Zoltán. Kiemelte, hogy a kijárási korlátozások alatt bebizonyosodott: nemhogy a meglévő kisboltokat is erősíteni kell, hanem nagy szükség van a korábban bezárt helyi üzletekre is vidéken, hogy az ország minden szegletében biztosított legyen a lakosság alapellátása.

Az elnök jelezte, hogy már hónapok óta tárgyalnak, az utóbbi időkben pedig felgyorsultak az egyeztetések a pia­ci szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között, a kormánnyal közösen keresik a megoldást a legkisebbek megmentésére. Javaslatként például felmerült már, hogy a Modern falvak programban az állammal közös teherviseléssel beruházások, fejlesztések tarthatnák fenn a vidéki ellátási láncot, bár a legkiszolgáltatottabb körben idén a napi működés támogatására is szükség lehet speciális mentőövre.

"Jó megoldás lehet a jövőben, ha a helyi boltokba más alapszolgáltatások is beköltöznének, például kisebb postai állomás, bank- vagy csomagautomata telepítése erősítené az üzlet pozícióját. Több lehetőséget vizsgálunk, több megyében mintaprojekteket bonyolítunk, fokozottan zajlik a szakmai információcsere a hatékony megoldás érdekében, amellett, hogy az majd bele kell férjen az aktuális költségvetési irányokba, és természetesen nem ütközhet uniós irányelvekbe sem" - jegyezte meg Zs. Szőke Zoltán.