Vagyonokat bukhat, aki így tartja otthon vagy a bankban a pénzét: komoly figyelmeztetést küldött az óriásbank vezére

A nemzetközi befektetők ma már nem egységes tömbként tekintenek a közép-kelet-európai régióra, hanem országspecifikusan árazzák a gazdasági környezetet és a növekedési kilátásokat. Ebből a szempontból Magyarország kedvező helyzetben van, hiszen a gazdasági növekedés élénkül, a kamatkörnyezet enyhült, és a külföldi működőtőke-befektetők érdeklődése is visszatért.

A geopolitikai bizonytalanságok arra ösztönzik a globális vállalatokat, hogy diverzifikálják működésüket, amiből hazánk kulcsfontosságú gazdasági folyosóként – különösen az autóipar, az elektronika és a gyógyszeripar területén – kifejezetten profitál. Az ING Magyarországon továbbra is a nagyvállalati szegmensre összpontosít. Helyi jelenlétével a multinacionális cégeket támogatja, egyúttal kiemelt szerepet szán a zöld finanszírozásnak, amely jól illeszkedik a tervezett magyarországi fejlesztésekhez. Bár a technológiai ugrások hosszú távon megkönnyíthetik az új piacokra lépést, a pénzintézet jelenleg nem tervezi a hazai lakossági tevékenység újraindítását, inkább azokon a piacokon fókuszál a növekedésre, ahol már most is jelentős mérettel rendelkezik.

A pénzügyi szektor mindennapjait alapjaiban formálja át a mesterséges intelligencia, amely a gőzgéphez hasonlóan társadalmakat megváltoztató, általános célú technológia. A generatív és az önálló feladatvégzésre képes algoritmusok jelentősen felgyorsítják a hitelezési, valamint az ügyfélellenőrzési folyamatokat, miközben hatékonyabbá teszik a komplex döntéshozatalt is. Ez az átalakulás a munkaerőpiacra is komoly hatással van, hiszen a banki szférában az ismétlődő adminisztratív feladatok helyett a fókusz az informatikai és operációs munkakörökre helyeződik át. A vállalatoknak ezért átfogó átképzési programokkal kell támogatniuk a dolgozókat, hogy megtalálják a helyüket a változó környezetben, akár más, munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban is.

A technológiai fejlődés mellett az elmúlt évek geopolitikai feszültségei a bankok finanszírozási politikáját is átírták. Míg korábban a védelmi ipar hitelezése elutasított téma volt az európai bankrendszerben, mára társadalmi elvárássá vált Európa védelmi képességeinek megerősítése. A realitásokhoz igazodva a szektor – szigorúan a nemzetközi egyezmények betartása mellett – nyitottá vált a hagyományos védelmi eszközök finanszírozására.

A biztonság mellett a fenntarthatóság is sürgető kihívás, ám a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha gazdaságilag is életképes. A nehezen dekarbonizálható iparágak – például az acélgyártás vagy a légi közlekedés – esetében a döntéshozók és a magánszektor szoros együttműködésére, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremtő szabályozásra van szükség, hogy a környezettudatos lépéseket elsőként megtevő cégek ne kerüljenek behozhatatlan versenyhátrányba.

Európa gazdasági ellenálló képességének megőrzéséhez elengedhetetlen az erős, páneurópai bankrendszer és a valódi piaci integráció megteremtése. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzetközi pénzintézetek a határokon átnyúlóan, szabadon mozgathassák a tőkét és a likviditást, ahelyett hogy minden országban külön tartalékokat kellene képezniük. Ehhez a bürokrácia csökkentése mellett a kontinensnek egy kulturális szemléletváltásra is szüksége van a kockázatvállalás terén. Annak érdekében, hogy az európai gazdaság tartósan növekedni tudjon, a lakosságot edukálni kell, és el kell érni, hogy a készpénzben vagy bankbetétben tartott, passzív magánmegtakarítások a gazdaságot hajtó, produktív befektetésekbe áramoljanak.