Súlyos milliókat bukhatnak a magyarok idős korukra: ettől a veszélytől retteg a lakosság többsége

A nyugdíjas éveik anyagi biztonsága miatt továbbra is komoly bizonytalanság él a magyarokban. A K&H 30-59 évesek körében végzett felmérése szerint a válaszadók 79 százaléka attól tart, hogy az infláció miatt a nyugdíjcélú megtakarításai jelentősen veszítenek az értékükből. Bár ez magas arány, egy év alatt érzékelhetően csökkent. 2025 második negyedévében még 83 százalék aggódott ugyanezért.

Az infláció mellett a gazdasági és társadalmi sokkok miatt is sokan bizonytalanok. A megkérdezettek 72 százaléka úgy gondolja, hogy hiába dolgozik egész életében, egy járvány vagy gazdasági válság alapjaiban változtathatja meg az anyagi helyzetét. Egy évvel korábban még 78 százalék gondolta ugyanezt. Szintén sokan, a válaszadók 70 százaléka tart attól, hogy ha sikerül is megtakarítást felhalmoznia a nyugdíjas évekre, az végül nem fog sokat érni. Ez az arány tavaly 75 százalék volt.

Mindhárom mutató javult tehát egy év alatt. Az inflációtól való félelem 83-ról 79 százalékra, a válságok miatt érzett bizonytalanság 78-ról 72 százalékra, a megtakarítások várható értékével kapcsolatos aggodalom pedig 75-ről 70 százalékra mérséklődött.

A változás azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a bizonytalanság. A 30-59 évesek jelentős része továbbra is úgy látja, hogy a nyugdíjas évekre félretett pénz értékét külső gazdasági folyamatok veszélyeztethetik.

A nők sokkal jobban aggódnak

A felmérésben jelentős különbségek láthatók a férfiak és a nők válaszai között. A nők 85 százaléka tart attól, hogy az infláció miatt veszít értékéből a nyugdíjcélú megtakarítása, miközben a férfiaknál 74 százalék ez az arány.

Hasonló eltérés látható abban is, hogy mennyire bíznak a félretett pénzük jövőbeli értékében. A nők 76 százaléka fél attól, hogy a nyugdíjas évekre megtakarított pénze nem fog sokat érni. A férfiaknál ez az arány 63 százalék. Az iskolai végzettség szintén számít. Az alacsonyabb végzettségűek 83 százaléka tart az infláció miatti értékvesztéstől, míg a magasabb végzettségűek körében 73 százalék ugyanez az arány.

Minél hamarabb kezdik, annál több lehetőségük van

A K&H szerint a nyugdíjcélú megtakarításoknál a kezdés időpontja is fontos. Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője szerint több évtizedes időtávon természetes, hogy kedvezőbb és nehezebb gazdasági időszakok váltják egymást, ezért a hosszú távú célokra érdemes koncentrálni.

A kutatás eredményei alapján a nyugdíjra való felkészülésnél továbbra is komoly kérdés, hogy a megtakarítás mennyire tudja megőrizni az értékét. A felmérésben szereplő adatok alapján ugyanakkor a tavalyihoz képest valamelyest javultak a várakozások.

A K&H biztos jövő kutatása negyedévente vizsgálja a 30-59 éves magyar lakosság biztonságérzetének változását. A legutóbbi felmérés 2026. április 27. és május 5. között készült, 500 ember megkérdezésével. A minta nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot.