Rendkívüli csapást mértek a Temura és a Sheinre: durva drágulás jön, Kína máris megtorlással fenyeget

A kínai kereskedelmi minisztérium csütörtökön arra szólította fel Franciaországot, hogy állítsa le az úgynevezett anti-ultra-fast-fashion törvény végrehajtását. Huang Ling minisztériumi szóvivő szerint Peking „erősen elégedetlen” a francia döntéssel, amely Kína szerint kettős mércét alkalmaz a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelményeknél.

A kínai kormány álláspontja szerint a francia szabályozás sértheti a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO megkülönböztetésmentességre vonatkozó alapelveit. Peking ezért arra is figyelmeztetett, hogy ha Franciaország nem változtat a szabályozáson, Kína „szükséges intézkedéseket” hozhat a kínai vállalatok érdekeinek védelmében.

A vita középpontjában egy olyan francia törvény áll, amely az ultra-fast fashion üzleti modelljét próbálja visszaszorítani. A szabályozás azokat a vállalatokat célozza, amelyek nagyon rövid idő alatt hatalmas mennyiségű új terméket dobnak piacra, miközben a ruhák javítása a vásárlási árhoz képest drága vagy kevéssé ösztönzött.

Franciaország szeptember 1-jétől termékenkénti környezetvédelmi hozzájárulást vezetett be. Ennek összege 2026-ban a terméktől és annak besorolásától függően 0,25 és 12 euró között lehet, 2030-ra pedig akár 20 euró környékére emelkedhet. A díj ugyan közvetlenül a gyártókat és forgalmazókat terheli, de a vállalatok a költség egy részét vagy egészét átháríthatják a vásárlókra.

A szabályozás egyik sajátossága, hogy a díj mértékét a termékek mennyisége, valamint a javíthatóság szempontjai alapján határozzák meg. Egy korábbi francia kormányzati tájékoztatás szerint a rendszer része lehet egy olyan malus is, amely a termék adózás előtti árának akár 50 százalékát is elérheti. A francia intézkedés elsősorban az olyan platformok üzleti modelljét érintheti, mint a Shein és a Temu. Ezek a cégek rendkívül széles kínálattal, alacsony árakkal és gyorsan változó termékkínálattal építettek jelentős európai fogyasztói bázist.

Franciaország szerint az intézkedés célja nem egy adott ország vállalatainak büntetése, hanem az ultra-fast fashion környezeti és gazdasági hatásainak mérséklése. A francia kormány korábban azzal érvelt, hogy a nagy mennyiségben piacra kerülő, olcsó ruházati termékek növelik a textilipar környezeti terhelését, miközben a hazai és európai vállalkozásokkal szemben is komoly versenyt teremtenek.

A törvény ugyanakkor vitákat váltott ki Európában is. A francia szabályozás kritikusai arra hívták fel a figyelmet, hogy a konstrukció egyes európai szereplőket kevésbé érinthet. A francia kormány korábban jelezte, hogy az olyan hagyományos szereplők, mint a H&M vagy a Zara, nem feltétlenül esnek ugyanabba a kategóriába, mint a Shein vagy a Temu. Ez felvetette annak kérdését, hogy a szabályozás valóban általános környezetvédelmi intézkedés-e, vagy elsősorban az ázsiai online platformok üzleti modelljét célozza.

Augusztusban a Pénzcentrum megvizsgálta, hogy az új uniós szabályok és a geopolitikai változások mennyire tehetik drágábbá a Temuról, Sheinről és AliExpressről rendelt termékeket. Az elemzés szerint az olcsó kínai termékek üzleti modellje több oldalról is nyomás alá került, miközben a platformok alkalmazkodni próbálnak az új kereskedelmi környezethez.

A konfliktus ráadásul egy szélesebb európai szigorítás része. Az Európai Unióban július 1-jétől külön, 3 eurós díj vonatkozik bizonyos kis értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi küldeményekre. A francia kormány szerint a Kínából érkező kis csomagok importja ennek hatására már 30-40 százalékkal visszaesett. A francia lépés azért is jelentős, mert az ország az elsők között próbálja közvetlenül az ultra-fast fashion üzleti modelljét szabályozni. A cél az, hogy a rendkívül alacsony ár és a folyamatosan bővülő kínálat ne jelentsen automatikusan versenyelőnyt azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek hosszabb élettartamú és javíthatóbb termékeket kínálnak.

Kína számára ugyanakkor komoly gazdasági és kereskedelmi érdek fűződik ahhoz, hogy megvédje a kínai hátterű e-kereskedelmi vállalatokat. Peking ezért most nem egyszerű környezetvédelmi intézkedésként kezeli a francia törvényt, hanem olyan kereskedelmi korlátozásként, amely szerintük hátrányosan megkülönbözteti a kínai vállalatokat.

A konfliktus következő lépése attól függhet, hogy Franciaország hajlandó-e módosítani a szabályozáson, illetve milyen konkrét válaszlépéseket készít elő Kína. Peking egyelőre nem nevezte meg, milyen intézkedéseket tenne, de egyértelművé tette, hogy nem akarja elfogadni a francia szabályozás jelenlegi formáját.