Almageddon a hazai almapiacon: soha nem látott terméskiesés jöhet, így alakulhat 2026 őszén a kilóár

Tovább romlottak az idei magyar almatermés kilátásai: a FruitVeB szerint mindössze 130–140 ezer tonna alma betakarítása várható Magyarországon. Ez az elmúlt fél évszázad leggyengébb termése lehet, és még a tavalyi, szintén történelmi mélypontnak számító 170 ezer tonnát is alulmúlja. Különösen furcsa helyzetet teremt, hogy miközben kevés az alma, a termelői árak is jóval alacsonyabbak a tavalyinál. A szakmai szervezet szerint több tényező egyszerre nyomja lefelé a piacot.

A 2026-os almatermés már a szezon előtt is rendkívül gyengének ígérkezett, augusztus végére azonban a kilátások tovább romlottak. A FruitVeB friss helyzetértékelése szerint az idei magyar termés mindössze 130–140 ezer tonna lehet. Ebből körülbelül 50–60 ezer tonna étkezési alma, míg 70–80 ezer tonna ipari alma kerülhet betakarításra. A szakmai szervezet szerint ez nemcsak az elmúlt évtizedek egyik, hanem az elmúlt fél évszázad leggyengébb magyar almatermése lehet. A becslés még a 2025-ös, mintegy 170 ezer tonnás termést is alulmúlja, amelyet már tavaly is történelmi mélypontként értékeltek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális, ami a magyar almával 2026-ban történik: az évszázad legrosszabb termése jöhet

Az idei almatermés akár az évszázad egyik legrosszabbja is lehet. A hazai almatermesztők közül sokan gyakorlatilag 100 százalékos fagykárról számolhatnak be, fajtától szinte függetlenül.

Az alma nagy része odalett a fagykárok miatt

Ahogy a FruitVeB írta, az idei jelentős terméskiesés elsődleges oka a tavaszi fagykár. Az áprilisi és májusi fagyok önmagukban is legalább 60 százalékos terméscsökkenést okoztak volna a szervezet becslése szerint. A károkat azonban tovább súlyosbította a tavasz óta tartó aszály, valamint a nyári hőség és az erős sugárzási stressz. A FruitVeB úgy látja, hogy augusztusban sem javult a helyzet, sőt a tartós szárazság és hőség miatt az addig várt szerény termésmennyiség is tovább csökkent.

A szervezet szerint egy jó évjáratban a jelenlegi – igaz, az elmúlt években folyamatosan zsugorodó – magyar termelési potenciállal még 400–500 ezer tonna alma betakarítására lenne lehetőség. Ehhez képest a most várt 130–140 ezer tonna azt jelenti, hogy egy normál évhez viszonyítva körülbelül 70 százalékos terméskieséssel kell számolni.

A feldolgozók kapacitásának töredékére lesz csak elég az alma

A rendkívül alacsony termés a hazai feldolgozóipart is komoly helyzetbe hozza. Magyarországon mintegy 350 ezer tonna feldolgozókapacitás áll rendelkezésre, amelynek 85–90 százaléka sűrítménygyártáshoz kapcsolódó léüzemi kapacitás. A most várt 70–80 ezer tonna ipari alma ennek mindössze körülbelül 20–25 százalékára elegendő alapanyagot jelent.

Az étkezési alma piacán sem jobb a helyzet. A FruitVeB szerint a hazai étkezési alma piacának nagysága mintegy 100–110 ezer tonna, amelyből 70–80 ezer tonnát az áruházláncok értékesítése tesz ki. Az idei 50–60 ezer tonnás étkezési alma mennyiség így ennek mindössze 50–60 százalékát fedezheti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hazai piac ellátásához továbbra is jelentős importra van szükség.

Miközben kevés az alma, az árak is zuhantak

A helyzet egyik legmeglepőbb része, hogy az alacsony termés ellenére az alma termelői ára sem emelkedett. Az ipari alma esetében a FruitVeB szerint jelenleg nettó 50–52 forintos kilogrammonkénti alapár alakult ki a léüzembe beszállított almára. Ez körülbelül 15 forinttal alacsonyabb a tavalyi, és csaknem 30 forinttal marad el a 2024-es ipari alma árától.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban az ipari alma ára jelenleg nagyjából 55–58 forint kilogrammonként, vagyis a magyar termelők által elérhető árhoz képest ott valamivel magasabb árszint alakult ki.

Az étkezési alma piacán szintén nyomott árak jellemzők

A 65 milliméter feletti, I. osztályú Gála alma úgynevezett kerti ára – vagyis a tartályládába szüretelt, lédig, posztharveszt költségek nélküli termelői ár – az elmúlt héten nettó 150–180 forint között alakult a rövid távra vásárló közvetítő kereskedőknél. A hosszabb időre, akár 5–10 hónapra betároló TÉSZ-ek és kereskedők ennél jóval kevesebbet, jellemzően nettó 110–130 forintot kínáltak kilogrammonként a 65+ méretű Gáláért. A FruitVeB szerint ennél is alacsonyabb ajánlatokkal lehetett találkozni: egyes esetekben a 60–70 milliméteres alma ára mindössze 80–100 forint, míg a 70 milliméter feletti méreté 130–150 forint között alakult.

A szakmai szervezet összesítése szerint a jelenlegi termelői árszintek 30–40 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi szezonnyitó áraknál, és még a 2025-ös szezon átlagárát is 10–20 százalékkal múlják alul. Mindez annak ellenére történik, hogy az idei termés Magyarországon és az Európai Unióban is kisebb a tavalyinál.

Miért ilyen olcsó az alma, ha alig van belőle?

Ahogy a FruitVeB közölte: a jelenlegi árak első látásra nehezen magyarázhatók az alacsony termés mellett. A háttérben azonban több, egymást erősítő piaci tényező áll. Az egyik ilyen a tavalyi termésből megmaradt készletek magas szintje. A szervezet szerint június 1-jén mintegy 1 millió tonna alma volt az uniós tárolókban, szemben az egy évvel korábbi 677 ezer tonnával. Ez körülbelül 300 ezer tonnával több készletet jelentett.

Magyarországon is maradt még tavalyi alma a tárolókban annak ellenére, hogy a 2025-ös termés rendkívül gyenge volt. A FruitVeB szerint ennek egyik oka, hogy a hazai áruházláncok az elmúlt évben jelentősen növelték az import, elsősorban a lengyel alma szerepét, ezért még a szerény hazai készletek sem fogytak el egy teljes év alatt.

A lengyel alma árától is tartanak a hazai kereskedők

A magyar piac szempontjából kulcskérdés, milyen mennyiségben és milyen áron jelenik meg az idei lengyel alma. A FruitVeB szerint a tavalyi tapasztalatok miatt a hazai vásárlók különösen óvatosak. Tavaly szeptemberben a termelői ár még körülbelül nettó 200 forint kilogrammonként alakult, ám amikor szeptember végén megjelent a lengyel alma, az árak 40–50 forinttal, vagyis mintegy 20–25 százalékkal estek. A hosszabb távra vásárló kereskedők ezért idén is számolnak hasonló kockázattal. A lengyel szezon várhatóan szeptember közepén indul, így a piac még legalább néhány hétig bizonytalan maradhat.

A lengyel termés egyébként egész Európa almapiacán meghatározó. A FruitVeB arra is rámutatott, hogy a lengyel termésbecslések évről évre bizonytalanságot okoznak a piacon. Tavaly augusztus elején például 3,3 millió tonnás lengyel termést prognosztizáltak, miközben a végleges mennyiség 3,8 millió tonna lett. Már egy 500 ezer tonnás eltérés is jelentős hatással lehet az árakra.

Az áruházláncoknál is egyre rosszabb helyzetben van a magyar alma

A FruitVeB szerint a magyar alma belföldi térvesztése évek óta tartó, súlyos folyamat, amelynek egyik következménye az importalma térnyerése. A szervezet szerint a hazai étkezési alma piacán a beszállítói rendszer is túlságosan széttagolt. A mintegy 70–80 ezer tonna, áruházláncokba kerülő magyar étkezési almát hozzávetőleg 15 beszállító biztosítja. Ezek a vállalkozások egymással is versenyeznek a heti beszállítási lehetőségekért, ami a FruitVeB értékelése szerint árromboló hatással jár.

A szervezet egy külföldi példát is említ: Dél-Tirolban a mintegy 1 millió tonnányi étkezési alma jelentős része mindössze két termelői szervezeten keresztül jut a piacra. Ez sokkal erősebb alkupozíciót biztosít a termelőknek.

További problémát jelent, hogy a hazai almaellátás az elmúlt évek fagykárai miatt egyre kiszámíthatatlanabbá vált. A FruitVeB szerint emiatt a magyar termelők az áruházláncok számára egyre kevésbé tudnak stabil beszállítóként megjelenni.

A szervezet összehasonlítása szerint a teljes magyar étkezési alma termés sem elegendő a hazai áruházlánci piac kiszolgálására, miközben Lengyelország a saját étkezési alma termésének mindössze mintegy 5 százalékával képes lefedni ezt a magyarországi piaci szegmenst.

Az uniós almatermés is gyenge

Nem csak Magyarországon van probléma. A FruitVeB szerint az Európai Unióban is az átlagosnál gyengébb almatermés várható. A WAPA, vagyis az Alma és Körte Világszövetség prognózisa szerint az uniós termés idén körülbelül 9,5 millió tonna lehet. Ez jelentősen elmarad a 2021–2025 közötti időszak mintegy 11,4 millió tonnás átlagától.

A FruitVeB szerint a piaci egyensúlyhoz nagyjából 10,5–11 millió tonna közötti uniós termésre lenne szükség. Ehhez képest az idei prognózis 1–1,5 millió tonnás hiányt jelenthet. A szervezet értékelése szerint így az Európai Unió is az elmúlt tíz év második legalacsonyabb almatermésével nézhet szembe.

Az időjárás még tovább ronthatja a helyzetet

A szeptemberi és őszi időjárás még jelentősen módosíthatja az idei szezon alakulását. A FruitVeB szerint ha a meleg és száraz időjárás ősszel is folytatódik, akkor további mennyiségek kerülhetnek át az étkezési kategóriából az ipari almába. Ennek oka lehet az apróbb méret, a nem megfelelő színeződés, a fedőszín hiánya, a túlérés vagy éppen a szüret előtti fokozott gyümölcshullás.

Ez paradox módon később akár az étkezési alma árának emelkedéséhez is hozzájárulhat, hiszen tovább csökkenhet az értékesíthető étkezési alma mennyisége. Hasonló hatással járhat a rossz tárolhatóság is. A tavaszi fagykárok, valamint a nyári és a betakarítás körüli aszály és hőség miatt ugyanis romolhat az alma eltarthatósága, ami a tárolás során jelentős veszteségeket okozhat.

Egyelőre nem várható nagy fordulat

A FruitVeB szerint szeptember folyamán az étkezési alma piacán érdemi változás nem valószínű. A későbbi ármozgásokat elsősorban az határozhatja meg, hogy milyen mennyiségű és milyen áron kerül piacra az új lengyel alma. Az ipari alma esetében pedig az lehet döntő, hogy az időjárás miatt mekkora mennyiség kerül át az étkezési szegmensből a feldolgozóiparba.

A szakmai szervezet szerint ugyanakkor jelenleg még túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy pontosabb árprognózist lehessen adni. Az ősz időjárása, a lengyel termés tényleges mennyisége és minősége, valamint az alma tárolhatósága egyaránt jelentősen befolyásolhatja, mi történik a magyar piacon.

Egy biztos: az elmúlt fél évszázad leggyengébb almatermése várható Magyarországon, miközben az Európai Unióban az elmúlt tíz év második legalacsonyabb termését prognosztizálják. A tavaszi fagykár és az aszály miatt a magyar termelők már hónapok óta súlyos helyzettel néznek szembe: Bűdi Zsolt, a Bács-Zöldért Zrt. vezérigazgatója korábban a HelloVidéknek úgy nyilatkozott, sok termelő gyakorlatilag 100 százalékos fagykárral szembesült. Most az is kiderült, mi áll a furcsa piaci helyzet hátterében, és mi várhat az alma árára az ősszel.