Ilyen almákkal etetik tömegével a magyarokat: a boltok is tele vannak vele - hol van már a régi jó hazai?

Lengyelország évtizedek óta meghatározó szereplő az európai almapiacon, az össztermés mintegy 40 százalékát biztosítva, ami éves szinten 3-5 millió tonna közötti mennyiséget jelent. A nagyüzemi termelésre és korszerű technológiára épülő lengyel rendszer már régen túlnőtt a hazai piacán, így termékeik elkerülhetetlenül megjelennek más uniós tagállamokban is. A helyzetet tovább súlyosbította a 2015-ös orosz embargó, amely a lengyel termelőket nyugat- és dél-európai piacok felé terelte.

"Európában a lengyel almát elkerülni nagyon nehéz, mert az európai össztermés 40%-át ők adják. Amikor náluk szüret van, és milliós tonnaszámban kerül le az alma, az minden piacra utat talál magának, különösen akkor, amikor a magyar termés történelmi mélypontra esik" – nyilatkozta az Agrárszektornak Takács Ferenc, a FruitVeb alelnöke.

A magyar almatermesztők 2025-ben példátlan kihívással szembesültek. A hagyományosan 400-600 ezer tonnás éves termés helyett mindössze 160 ezer tonna almát takarítottak be, ami történelmi mélypontnak számít. Ez a mennyiség messze elmarad a hazai ipari feldolgozók 350 ezer tonnás kapacitásától, így nemcsak az export, de a belföldi üzemek ellátása is veszélybe került. Bár a termőtájak közötti eltérések miatt az étkezési alma aránya magasabb lett, ez sem tudta enyhíteni a kínálati hiányt.

A magyar terméshiány és a lengyel túlkínálat hamar találkozott a piacon. Lengyelországban átlagos év volt, több mint 3,5 millió tonna almával, ami a szüreti időszakban lenyomta az árakat. Miközben a magyar termelők a kevés termés miatt magasabb felvásárlási árakban reménykedtek, néhány héttel később megérkezett a jóval olcsóbb lengyel áru. A kereskedők gyorsan kihasználták a lehetőséget, és a hiánnyal küzdő magyar piacon hamar megjelentek a kedvező árú importtételek, amelyek később már az áruházláncok polcain is láthatóvá váltak - írja a szakportál.