Horror áron lesz kapható az őszi-téli szezon slágergyümölcse: már megint a lengyelek kaszálnak

Az alma idén minden eddiginél drágább lett a magyar boltokban: 2025 augusztusában kilónként átlagosan 859 forintot kellett fizetni érte, ezzel a gyümölcs történelmi árrekordot döntött. A drágulás ráadásul nem egyik napról a másikra jött: 2023 tavaszán még „csak” 517 forintba került egy kiló, vagyis alig több mint egy év alatt több mint 60 százalékot emelkedett az ár. A 600 forintos lélektani határt tavaly augusztusban, a 700-at idén júniusban, a 800-at pedig júliusban lépte át sokak kedvenc gyümölcse.

A napi egy alma (ami az orvost távol tartaja) tehát bődületesen drága lett. Kijelenthető, Magyarországon igazi luxusgyümölccsé vált. De vajon eljöhet az 1000 forintos átlagos kilós ár is? Többek között erről, és arról is kérdeztük a szakértőket, miként fogja befolyásolni a hazai almaügyet az igen jelentős, jellemzően lengyel import.

Alma? Egy vagyon!

A 2025-ös év újabb súlyos csapást mért a hazai almatermelésre - erről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt a Pénzcentrumnak. A szakember szerint a magyar almaágazatot ma már nemcsak a piaci verseny, hanem leginkább a klimatikus viszonyok és az elavult termelési szerkezet szorítja sarokba.

„Az alma termelését egyre inkább nehezítik a klimatikus viszonyok, a mára szinte menetrendszerűen érkező fagy alaposan megtizedeli a termést a legtöbb évben, ez így történt 2025-ben is” - mondta Braunmüller. Hozzátette: a hazai almaültetvények jelentős része még mindig elavult technológiával dolgozik, és bár akadnak modern, versenyképes ültetvények is, ezek száma jóval alacsonyabb a kívánatosnál. „A súlyos fagykár kivédése még a felkészültebb szereplőknek is komoly, néha megoldhatatlan feladatot jelent, ráadásul jelentős költségekkel jár” - tette hozzá.

A főszerkesztő szerint a hazai almatermelés már jó ideje nem képes fedezni a belföldi igényeket, és a nem elég modern termelési szerkezet miatt a termés nagy része léalma-minőségű, amely ipari feldolgozásra alkalmas ugyan, de étkezési almaként nem kerül a boltok polcaira. Ez pedig tovább szűkíti a választékot, ami közvetlenül is hozzájárul a dráguláshoz.

Mindezen tényezők miatt a drágulás tartósnak ígérkezik, igaz, a hektikus időjárás miatt időnként lehetnek enyhülések a következő években. A klímaváltozás előrehaladtával azonban ezek legfeljebb csak ideiglenes könnyebbséget jelenthetnek

– mondta Braunmüller. Ezt a helyzetet egyedül az import tudja némileg ellensúlyozni: a lengyel alma egyre nagyobb mennyiségben jelenik meg a magyar piacon, de Ausztriából és Belgiumból is érkezik áru. „A magyar termelőket azonban nem vigasztalják a magas fogyasztói árak, hiszen a termés jelentős része odaveszett a fagy miatt, vagy ipari felhasználásra kerül. A felkészültebb szereplők, akik ráadásul kevésbé voltak kitéve a fagynak, adott esetben érhetnek el nyereséget” – fogalmazott. A szakember szerint a magas árak már most a fogyasztást is visszafogják.

Ilyen árak mellett a belföldi fogyasztás óhatatlanul visszaesik, illetve az import felé fordul. Alternatívát jelentenek a vásárlóknak más gyümölcsök is, például a banán napjainkban már rendszeresen olcsóbb az üzletekben, mint az alma

- mondta. Braunmüller Lajos szerint a hazai alma ára már most sincs messze az ezer forintos átlagos kilós ártól, és a következő években ez az érték akár tartósan meghaladhatja ezt a szintet.

„Ezt legfeljebb az import beáramlása késleltetheti egy ideig” - zárta gondolatait.

Óriási a vész almafronton

Kérdéseinkkel megkerestük a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is, hogy tisztább képet kapjunk az almaár-katasztrófa okairól. "A 2025. évi hazai almatermés minden idők leggyengébb termésének ígérkezik: a termelők, TÉSZ-ek, kereskedők és feldolgozók körében végzett felmérésünk alapján 160 ezer tonna körül prognosztizáljuk az idei almatermést, ami az előző év – egyébként is nagyon alacsony – termésének mindössze szűk fele" - közölte a Pénzcentrummal a FruitVeB.

"Becslésünk szerint ebből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari alma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-65%-a, az ipari alma termésünk pedig csupán mintegy 20-25%-a. A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitásunktól is jócskán elmaradunk, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90%-ban hazai termelésből kellene kiszolgálnunk" - tették hozzá. 

A FruitVeB arról is beszámolt, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, amely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. Hazánk termelési potenciálja egy jó évjáratban még az erősen zsugorodó ültetvényterület mellett is mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120-130 ezer tonna lehetne étkezési alma, 370-380 ezer tonna pedig ipari alma (utóbbinak 80-90%-a sűrítménycélú léalma).

Sokkoló okok az ide évre nézve

Az idei gyenge hazai almatermés több okra vezethető vissza, de – a termőterület konstans csökkenésén, az ültetvények kondíciójának romlásán és mindezek által hazánk terméspotenciáljának csökkenésén túlmenően – alapvetően a kedvezőtlen időjárási hatásokkal magyarázható:

• A tavaly nyári és kora őszi, közel három hónapos, extrém aszály- és hőségstressz – az őszi csapadékok ellenére – valószínűsíthetően hozzájárult a virágrügyek kondíciójának romlásához, ami az idei normál-jó virágzás mellett is hordozott némi bizonytalanságot magában.
• A legnagyobb károkat kétségkívül a zöld- és pirosbimbós fenológiai stádiumban érkező április 07-08-ai, majd a kisgyümölcs állapotban beköszöntő május 10-ei fagyok okozták. Az áprilisi fagyok az almatermő területek 80-90%-át érintették nagyon súlyosan (mindössze a Balaton közvetlen térségét, a Kisalföldet és a Dunántúl egyes régióit kímélték meg), a május 10-ei fagyok pedig az ország észak-keleti részében okoztak – az április fagyok után még megmaradó szerény termésben – jelentős károkat. A késői, májusi fagy azért jelentett érzékeny veszteséget, mert Magyarország észak-keleti részében található az almaültetvényeink ¾-e.
• A virágzás lezárulta után, szinte egész májusban hűvös, fényszegény – de csak kisebb mennyiségű csapadékot hozó – időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre, illetve negatív irányba befolyásolta az intenzív sejtosztódási folyamatokat – ez az időszak meghatározó a gyümölcsméret kialakulásának szempontjából.
• Június hónap folyamán gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek ráadásul erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Ennek következtében – elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon – további mennyiségi és minőségi kieséseket szenvedhettünk el.
• A július hónap már jóval kedvezőbb időjárást hozott: a hónap első napjaiban megérkeztek az első jelentősebb csapadékok (igaz, ezekkel együtt számos termesztőkörzetben heves zivatarok, vihar- és jégkárok alakultak ki), illetve a hőmérséklet is kedvezően alakult. Azonban a rendkívüli szélsőségek között ingadozó tavaszi és júniusi csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője a nagyon gyenge terméskötődés és az erőteljesebb május-júniusi tisztuló hullás lett.

A FruitVeB emellett felhívja még a figyelmet, hogy számos olyan tényező van még, ami a betakarítható mennyiséget, illetve az étkezési és ipari alma arányát befolyásolni fogja a következő hetekben, illetve a szüret alatt. Ezek közül a legfontosabbak:

• Sok ültetvényben tapasztalható jelenség, hogy a gyümölcsök mérete elmarad a várttól, ami szintén a tavaszi fagyok, a májusi hűvös és a júniusi aszályos, kánikulai időszakok következménye. A tavaszi fagyok miatt a gyümölcsökben kevés életképes mag alakult ki, ami önmagában rontja a gyümölcsméretet, de ezt tetőzte a hűvös, fényszegény május, mely az intenzív sejtosztódási folyamatok akadályozása révén, az alacsony „sejtszámon” keresztül befolyásolja kedvezőtlenül a gyümölcsméretet, mint ahogyan a júniusi aszály és a hőséghullámok is ebbe az irányba hatottak. Kérdés, hogy mérete alapján mennyi gyümölcs „minősül vissza” ipari almának.
• Kockázatokat rejt magában egy további aszályos és kánikulai periódus, mert a talajok vízkészlete alacsony, a júliusi esőzések csak rövid időre oldották meg a vízutánpótlást.
• Az ideihez hasonló mértékű tavaszi fagyok után gyakori jelenség a szüret előtti, nagyon korai terméshullás: ez „jobb esetben” (ha későn, augusztus vége után következik be a hullás) minőségi veszteség, vagyis étkezési tételek kényszerülnek az ipari szegmensbe; de amennyiben túl korai a hullás, akkor az abszolút mennyiségi veszteség, mert ipari almának sem betakarítható.

Jön az import alma

A szakmaközi szervezet a Pénzcentrum kérdésére elmondta azt is, hogy jelentős mennyiségű importtal az idei szezonban biztosan számolni kell, mert egyszerűen nincs akkora termésünk, ami fedezné a belföldi igényeket.

Hozzátették, ez az idei évben nem specifikusan magyar probléma, mivel az északról levonalú tavaszi „hidegpárna” egész Kelet-Európát végigborotválta, és még Törökország területén is igen súlyos fagykárokat okozott. Ennek megfelelően elsősorban lengyel, osztrák és olasz import alma kerülhet a magyar gyümölcs mellett a hazai üzletekbe – a származási hely elsősorban a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok beszerzési politikáján múlik. A korábbi évektől eltérően igen valószínűtlen, hogy Szerbiából vagy Romániából jelentősebb mennyiség érkezne, mivel ezeket az országokat hozzánk hasonlóan nagyon érzékenyen érintette a hidegbetörés.

Mi lesz az árakkal?

Annyi jó hírt kaptak a magyar vásárlók, hogy a szervezet szerint valószínűsíthetően az alma fogyasztói ára érdemben nem fog emelkedni, sőt most 

a szezonban egy árcsökkenést tapasztalunk, mert éppen most a leszüretelt gyümölcsök okoznak egy átmeneti kínálatbővülést a piacokon. Valószínű, hogy az árak több hónapos távlatban sem fognak az egekbe emelkedni

- mondták el, hozzátéve, hogy ennek oka, hogy bár a hazai igényeket belföldi termésből nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni, van magyar alma a piacon – nem totális terméskiesés történt. A másik – és sokkal nyomósabb – ok, hogy Európában összességében jó termés van: minden EU-s ország normál vagy jó termést szüretel rajtunk kívül. Ennek hatását látjuk is a termelői árakban: ugyan sose volt Magyarországon olyan gyenge termés, mint idén, de a jelenlegi termelői árak (160-180 Ft/kg, nettó) jóval a szezon előtti 200-250 Ft/kg-os várakozások alatt vannak, mert – főleg Lengyelországból – ilyen áron itt van az import, és ez nem hagyja magasabbra emelkedni a magyar árakat sem.

Harmadrészt az almaszüretet követő késő őszi, és főleg a téli hónapokban sok olyan helyettesítő termék (pl. déligyümölcsök) található a boltok polcain, amelyek áralakulását teljesen más tényezők határozzák meg – így a fogyasztók pillanatok alatt átállnak ezekre, ha az alma árát túl magasnak találják ezekhez képest.