Atyaég! Ennyibe kerülne naponta fél kiló zöldséget enni: egy magyar családnak ez már luxus

A bélflóra egészségének megőrzése érdekében a szakértők szerint napi fél kilogramm nyers zöldség fogyasztása mindenképp javasolt lehet. Ez a mennyiség hozzájárul a megfelelő rostbevitelhez és támogatja az emésztőrendszer optimális működését. Azonban sokak számára kihívást jelenthet ennyi nyers zöldség beillesztése a napi étrendbe, mind az előkészítés, mind az anyagiak tekintetében.

Utóbbi ráadásul egyáltalán nem elhanyagolható, ugyanis az elmúlt évek inflációs sokkjának következtében még a legalapvetőbb zöldségek ára is az egekben tanyázik. Éppen ezért egy gondolatkísérlet gyanánt modelleztük, mi történne, azaz még inkább mennyibe kerülne, ha az ember naponta fél kiló nyers zöldséget enne.

Az egyszerűség kedvéért mi most három alapvető, nyersen is jól falatozható zöldséggel számoltunk. Ezek a paradicsom, a zöldpaprika és a répa. A könnyű számolás végett, mi most egy 30 napos hónapot vettünk alapul, ami azt jelenti, hogy egy felnőtt ember ebben a 30 napos hónapban egymaga 15 kilogramm nyers zöldséget fog megenni.

Mivel ez a 15 kiló zöldség három különböző fajta termék között fog megoszlani, könnyű kiszámolni, hogy a havi menü egy főre nézve 5 kiló paradicsom, 5 kiló zöldpaprika és 5 kiló répa lesz. Ne feledjük, ez csak a napi fél kiló nyerszöldség-bevitelből tevődik össze…

Zöldség? Egy vagyon!

Ahhoz, hogy kiszámoljuk egy átlagos ember fél kilós havi/éves nyerszöldség-szükséglete mennyibe kerül, tisztában kell lennünk az árakkal. 2025 januárjában a sárgarépa kilója 512, a paradicsomé 1570, míg a zöldpaprikáé 1760 (!) forint volt. Mi azonban nem ezekkel a számokkal fogunk számolni, mutatjuk is, hogy miért nem.

Az adatokból ugyanis látszik, hogy a paprika és paradicsom átlagára nagyon hektikus, azt nagyban befolyásolja az idény. Éppen azért jelen számításunkban a 2024-es év átlagáraival fogunk számolni. Érdekes persze megjegyezni, hogy 2021-2024 között

• a sárgarépa éves átlagára 69,
• a paradicsomé 59,
• míg a zöldpaprikáé 53 százalékkal emelkedett.

De lássuk akkor a végső összegeket. Hogyha tehát a fentebb bemutatott 3 zöldségből szeretnénk egy hónapban megenni nyersen 5-5-5 kilót,

akkor egy hónapban átlagosan ez nekünk jelenleg megközelítőleg 15 530 forintba kerülne

A zöldpaprikáért átlagosan 6950, a paradicsomért 5850, míg a sárgarépáért 2730 forintot kellene kiperkálni. Ez a költségmennyiség egy évben 186 360 forintba kerülne. Viszont ez a számítás csak egy főre elengedő éves nyerszöldség-bevitelt jelent:

• két főre nézve évente már 372 720 forintra,
• három főre nézve évente 559 080 forintra,
• míg négy főre nézve pedig 745 440 forintra jönne ki a vállalás.

Ez azt jelenti, hogy egy négy fős családnak, ahol azért a két felnőttök kívül már a gyerekek sem kicsik majd 800 000 forintba kerülne csak a napi fél kiló nyers zöldség bevitele. Ez azt is jelenti, hogy a legfrissebb, 2024 novemberi adatok szerint egy négy fős család esetében, ahol a két felnőtt a medián keresetet, azaz havi 383 400 forintot keres, egy havi pénzük csak az éves nyerszöldségre menne el.

Mostantól napi fél kiló zöldség és csőd?

A fél kiló nyers zöldség fogyasztása sok szakember szerint valóban egy jó cél, de hogy ez mennyire reális a mindennapokban, az már más kérdés. Tápanyag- és rostszükséglet szempontjából teljesen valid lehet, hiszen a WHO is napi legalább 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja, de a hazai pénztárcákra nézve ez már nem biztos, hogy ilyen sima ügy.

És hogy tényleg ez lenne a „szent grál” a hosszú élethez? Nos, a bélflóra apostolai most úgy tűnik, -nyilván megannyi más dolog mellett- ezt tűzték a zászlójukra. Az élet azonban ennél árnyaltabb, és bár csábítóan egyszerű lenne azt hinni, hogy napi egy kosárnyi zöldség mindent megold, a valóságban ezt nemcsak betartani nehéz, hanem megfizetni is.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.