Jelentősen csökkentette számos tej és tojástermék árát a Tesco, 8-10 százalékkal.

Érik a magyar vásárlók forradalma: a horvát boltok bojkottja után jöhet a magyar boltok szabotálása?
A horvát vásárlók összefogása komoly eredményeket hozott: a bolti bojkott hatására több nagy áruházlánc is árcsökkentéseket jelentett be, sőt, a kormány is újabb árkorlátozásokat vezetett be. A kérdés azonban adott: vajon Magyarországon is elindulhat egy hasonló mozgalom? Ezt egyelőre nem tudjuk, de azt igen, hogy igény azért bizonyára lenne rá, ám a fegyver visszafelé is elsülhet. A kiskereskedők árazását ugyanis nem csak a profitvágy hajtja, hanem számos más tényező is: a beszállítók költségei, a munkaerőpiaci helyzet, az állami szabályozások – például az ÁFA vagy az extraprofit adók –, valamint az energiaköltségek egyaránt befolyásolják azt. Így, ha a népharag kizárólag a boltokra zúdul, könnyen előfordulhat, hogy a probléma gyökerei érintetlenek maradnak, miközben a kiskereskedők árrése csökken, ami hosszabb távon akár ellátási problémákat is okozhat.
Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb a felháborodás Horvátországban az árak drasztikus emelkedése miatt. Az euró bevezetése óta a vásárlók folyamatosan tapasztalják a drágulást, és tavaly a horvát infláció 4,5 százalékos volt – ezzel az eurózónában is rekorder lett az ország. Most azonban a horvát fogyasztók nemcsak panaszkodtak, hanem cselekedtek is: országos vásárlói bojkottot hirdettek az élelmiszerárak visszaszorítása érdekében. Az akció olyan sikeres volt, hogy az eladások egy nap alatt több mint 50 százalékkal csökkentek, a nagy áruházláncok pedig sorra kezdték el mérsékelni áraikat.
A bojkott leglátványosabb eredménye az volt, hogy a tranzakciók száma 44 százalékkal esett vissza, a teljes kiskereskedelmi forgalom pedig 53 százalékkal csökkent az országban. Ez akkora nyomást helyezett az üzletekre, hogy a legnagyobb láncok, köztük a Kaufland és a Konzum, jelentős árcsökkentéseket vezettek be, a horvát kormány pedig további termékek árkorlátozásáról döntött. Úgy tűnik, a vásárlói összefogás valódi eredményeket hozott, és a boltok kénytelenek voltak reagálni a helyzetre.
A Halo, inspektore nevű platform által szervezett múlt pénteki bojkott tehát erős hullámokat csapott, nem véletlen, hogy Josip Kelemen, a Halo, inspektore tanácsadója további lépésekre buzdította a fogyasztókat:
Terjesszük ki a bojkottot a szupermarketeken túlra is. Ne költsünk bankokban, távközlési cégeknél, futárszolgálatoknál, benzinkutakon, kávézókban és éttermekben
fogalmazott, majd hozzátette, a cél nem a kiskereskedők megtámadása, hanem az árak tarthatatlan emelkedésére való figyelemfelhívás.
Magyarországon is érik a bolt-bojkott?
Mielőtt rávilágítanánk az efféle bojkottok gazdaságilag minimum kettős megítélésre, érdemes magyar vizekre eveznünk. Mégpedig azért, mert az utóbbi napokban itthon elkezdődtek hasonló mozgalmi hevületek. Igaz, szervezeti szinten egyelőre nem igen vállalta fel senki egy, a horváthoz hasonló, egész országra kiterjedő bojkott megszervezését. De online platformokon, Facebookon, és TikTok-on már terjednek felhívások. Az egyik ilyen, gyakran szereplő kép a napokból például ez:

Hangsúlyuzzok, egyelőre a képen szereplő napot semmilyen szervezet nem nevezte meg egyelőre hivatlos bojkott napnak, de az emberek serényen osztogatják azt. Ahogy egyes TikTok csatornák is zászlójukra tűzték az ügyet. Egy bizonyos o.alexxx tartalomgyártó például arról posztolt videót tegnap, hogy horvát mintára itthon is el lehetne érni dolgokat, „ha az emberek összefognak”. A videót azzal zárja: „hogyha változásra vágysz, és tennél is érte valamit, akkor február 11-től 13-ig meglátjuk, mennyire tud összetartani a magyar, vagy mennyire érdemeljük meg a sorsunkat”.
@o.alexxx ♬ Bella Ciao (Música Original de la Serie la Casa de Papel/ Money Heist) - Manu Pilas
Azt persze nem tudjuk, hogy az efféle akciók mennyire szigetszerű kezdeményezések, vagy valahol az esernyőt valaki, valakik azért fogják-e?! Egy azonban biztos, a horvátok elég erőteljes demonstárciója bizony már itthon is szárnyra kapott.
A vásárlói bojkott hatásai: miért nem csak a kiskereskedők felelősek a magas árakért?
A horvát fogyasztói bojkott látványos eredményeket hozott, de érdemes árnyaltabban megvizsgálni, hogy a kiskereskedelmi árképzés mögött milyen tényezők állnak. Egy áruházlánc végső fogyasztói árait számos gazdasági hatás befolyásolja, és bár a boltok árrése is szerepet játszhat az árak alakításában, korántsem ez az egyetlen tényező. Ha egy országban az árak elszállnak, annak gyökerei mélyebbre nyúlnak – a beszállítói láncok költségeitől kezdve a munkaerőpiaci viszonyokon és a gazdaságpolitikai döntéseken át egészen az adórendszerig.
1. A beszállítói lánc és az importköltségek szerepe
Az élelmiszerárak jelentős részben az alapanyag- és szállítási költségektől függenek. A kiskereskedők többsége nem maga termeli az eladott árut, hanem beszállítóktól vásárolja azt meg. Az importált termékek ára függ a devizaárfolyamok változásától, a szállítási és logisztikai költségektől, valamint a nemzetközi alapanyagáraktól. Ha például az üzemanyag drágul, az minden egyes lépcsőben továbbgyűrűzik a teljes értékláncon keresztül. Magyarország esetében az euró-forint árfolyam ingadozása is közvetlen hatással van a boltok polcain látható árakra.
2. Munkaerőköltségek és üzleti működési kiadások
A kiskereskedelem egyik legnagyobb költségtétele a munkaerő. Ha a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelkedik, az a bolti eladók és logisztikai dolgozók bérköltségeit növeli, amit a vállalkozások beépítenek az árakba. Az olyan országokban, ahol a munkáltatói járulékok magasak, vagy szigorú foglalkoztatási szabályok érvényesek (például kötelező hétvégi pótlékok, extra juttatások), a kiskereskedőknek nincs mozgásterük arra, hogy az emelkedő bérköltségeket ne hárítsák tovább a fogyasztókra.
3. Állami szabályozás és adók
Az árakat jelentősen befolyásolja az adórendszer. Az ÁFA mértéke az egyik legfontosabb tényező: Magyarországon például az általános áfakulcs 27%, ami Európában a legmagasabb. Ha a fogyasztók egy árbojkottot indítanak, annak hatása csekélyebb lehet, ha az árakat jelentős mértékben az adóterhek határozzák meg.
Ezen kívül vannak olyan állami intézkedések, mint az extraprofit adók, különböző szabályozási korlátozások vagy ársapkák, amelyek szintén torzíthatják a piacot. Ha a kormányzat bizonyos szektorokat különadókkal sújt (például a kiskereskedelmet), az végső soron áremelkedéshez vezethet, mert az üzletek ezt a költséget beépítik a termékek árába.
4. Piaci verseny és ellátási lánc
A bojkott önmagában nem oldja meg a problémát, ha a piaci struktúra nem ösztönzi az árversenyt. Egy országban, ahol kevés nagy szereplő uralja a piacot, kisebb a verseny, ami felfelé hajtja az árakat. Az is probléma lehet, ha egy ország nem rendelkezik megfelelő helyi termelői kapacitásokkal, így az ellátás erősen importfüggő, ami kiszolgáltatottabbá teszi a fogyasztói árakat a nemzetközi piacok ingadozásainak.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 63 594 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,84%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 64 986 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Jaj, te magyar bojkott...
Ahogy látjuk a fenti felsoroláson, és a magyar sajátosságokon, érdemes azért kétszer is meggondolni, kinek és milyen mértékben sara az, hogyha az árak folyamatosan nőnek. Külön érdemes kiemelni, hogy bár Magyarországon tavaly összességében már visszafogottabb volt az infláció, na de milyen bázisról.
A horvátoknál most a 4-5 százalékos infláció robbantgatja az indulatokat, miközben 2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal, míg 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek Magyarországon az árak. Azaz bődületes inflációt kellett átélnie a magyaroknak, miközben bojkott nem, ársapka viszont volt. Ám utóbbi megítélse is igencsak kétes volt közgazdasági szempontból. Ha más nem az viszont az elmúlt években összejött, hogy utoléjük Ausztriát, csak éppen az árakban. Ebben a cikkünkben például 10 márkatermék árát hasonlítottuk össze, és kiderült hogy az osztrák és magyar bolt árai között a 10 termék esetében összesen 70 (!) forint volt a különbség.
Inflációs sokkhatás = jobban fogunk élni?
Az inflációt a legtöbb ember elsősorban negatív jelenségként éli meg, hiszen a növekvő árak közvetlenül csökkentik a vásárlóerejüket. Ugyanakkor közgazdasági értelemben az infláció lehetőséget is teremthet, főként akkor, ha az árnövekedéssel párhuzamosan a bérek is jelentős mértékben emelkednek. Ebben az esetben az infláció hosszú távon hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és az életszínvonal emelkedéséhez. De azért magas kockázatokat is rejt.
Lehetőség vagy átok?
Az infláció és a bérek közötti kapcsolat összetett és időben elnyúló folyamat. A bérek jellemzően késleltetve reagálnak az inflációra, hiszen a vállalatok csak akkor hajlandóak jelentősebb béremelésre, ha a munkaerő elvándorlása fenyegeti őket vagy ha a szakszervezetek nyomást gyakorolnak. Egy tartósan magas inflációs környezetben ez a kényszer fokozódik, hiszen a munkavállalók egyre kevésbé tudják fenntartani életszínvonalukat változatlan fizetés mellett. Ha a bérek az infláció ütemében emelkednek, a reáljövedelmek stabilizálódhatnak, sőt, akár növekedhetnek is. Ugyanakkor, ha a bérek elmaradnak az árnövekedéstől, akkor a fogyasztók vásárlóereje csökken, ami hosszú távon gazdasági visszaeséshez vezethet.
A mérsékelt infláció akár pozitív hatást is gyakorolhat a gazdaságra, mivel ösztönözheti a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ha az emberek úgy érzik, hogy a jövőben minden drágább lesz, előrehozhatják vásárlásaikat, ami fokozza a keresletet, serkentve ezzel a gazdasági növekedést. Az emelkedő árak mellett az államadósság reálértéke is csökkenhet, hiszen a kormányzat bevételei az infláció miatt növekednek, így könnyebben finanszírozhatja a költségvetési kiadásokat. Ez a jelenség különösen kedvező lehet az eladósodott országok számára, amelyek így enyhíthetik az államadósság terheit.
Ugyanakkor az infláció hosszú távon komoly kockázatokat is hordoz magában. Ha a bérek tartósan elmaradnak az áremelkedéstől, az emberek reáljövedelme csökken, ami keresletcsökkenéshez vezet, végső soron pedig gazdasági stagnálást okozhat. Emellett a bizonytalan gazdasági környezet miatt sok vállalat elhalaszthatja beruházásait, ami gátolhatja a növekedést.
Ezért az infláció akkor lehet valóban kedvező, ha a bérek megfelelő ütemben növekednek, a gazdasági struktúra pedig alkalmazkodik a változó árkörnyezethez.
Na, de mi lehet a bojkott hatása?
Bár egy fogyasztói bojkott rövid távon valóban árcsökkentésre kényszerítheti a kiskereskedelmi láncokat, hosszú távon kétélű fegyver lehet. A bevételkiesés a kisebb boltokat és az alacsonyabb árréssel működő üzleteket érintheti a legérzékenyebben, ami akár boltzárásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez is vezethet. Emellett az üzletek egy részénél a kisebb forgalom miatt kevesebb termék fogy, ami az ellátási láncban felesleget eredményez, és végső soron még áremelkedést is hozhat.
Ha a cél az árak csökkentése, akkor a valódi megoldás nem az üzletek bojkottja, hanem a teljes értéklánc és a gazdaságpolitikai szabályozás felülvizsgálata. Az inflációt befolyásoló tényezők sokrétűek, és a boltok árképzésére nyomást gyakorló intézkedések önmagukban nem feltétlenül hoznak fenntartható eredményt. A fogyasztók valódi védelme olyan intézkedéseken múlik, amelyek a termelési, szállítási és munkaerőköltségeket is csökkentik, miközben a piaci versenyt ösztönzik.
Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?
Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.
A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Most bárki ajándékozhat személyre szóló dalt karácsonyra bármelyik szerettének. A SONG4U a mesterséges intelligenciát és személyes történeteket ötvözve készít egyedi dalokat.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
-
Még több otthon juthat energiahatékonysági támogatáshoz (x)
Elindult a jelentkezés a Magyar Fejlesztési Bank megújult Energiahatékonysági Otthonfelújítási Programjára.
-
Kiváló minőségű pékáruk a Vela Pékségtől (x)
A Vela Pékség elhivatottsága a kiváló minőség iránt a KMÉ-védjeggyel is igazolást nyert.
-
Kiváló minőség jele a Nádudvari Élelmiszer Kft. termékein (x)
A Nádudvari Élelmiszer Kft. elkötelezett a kiváló minőség iránt – ezt bizonyítja a KMÉ-védjegy is.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


