Magyarok milliói vásárolják ezt a terméket naponta: sokan nem is tudják, mennyit adóznak utána

Az Európai Unió szigorú szabályozást alkalmaz a cigaretták adótartalmára vonatkozóan. Az előírások szerint a jövedéki adónak legalább a 90 eurót el kell érnie 1000 szálanként, illetve a kiskereskedelmi eladási ár súlyozott átlagának minimum 60 százalékát kell kitennie. Magyarország 2018-ig átmeneti mentességet élvezett ezalól, de 2021-ben az EU kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen, ami után hazánk teljesítette, sőt túl is teljesítette a minimumfeltételeket.

Jelenleg Magyarországon a cigaretta adótartalma 76,64 százalék, ami régiós összevetésben nem számít kiemelkedően magasnak. Az adó összetétele a következő: a jövedéki adó fix része 32 300 forint ezer szálanként, a "mozgó" rész az átlagár 24 százaléka (24 700 forint), valamint az áfa (27 790 forint).

Mindez azt jelenti, hogy az átlagosan (2023-as adat) 2 060 forintból, amit kifizetünk egy doboz cigarettára, 1 578 forint lesz az államé és 482 forint a kereskedőé és minden szereplőé, amelyet beiktattak az ellátási láncba, mint például az Országos Dohányboltellátó.

A régiós összehasonlítás azt mutatja, hogy a környező országokban általában magasabb a cigaretta összevont adótartalma, miközben az árak alacsonyabbak. Ez arra enged következtetni, hogy ezekben az országokban az árrések és/vagy a cigarettaforgalmazáshoz kötődő költségek alacsonyabbak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével vásárolják a magyarok a boltok ezen termékeit: nincs mese, így spórolják a legtöbb pénzt

A boltválasztást a hatodik helyen befolyásolják a sajátmárkás termékek, a vásárlók majdnem 60%-nál számít ez, amikor eldöntik, melyik üzletbe mennek be.

Érdekes megfigyelni, hogy 2010 elején, még a trafikrendszer átalakítása előtt, Magyarországon is magasabb volt az adótartalom (78,93 százalék), és kisebb összeg jutott a trafikosoknak és más szereplőknek. Az elmúlt évtizedekben a cigaretta az egyik legjobban dráguló termék volt, különösen a trafikrendszer átalakulása után.

Vélhetően a dohány-kiskereskedelemre ráépülő szereplők száma és a működési környezet sem független attól, hogy itthon az állam kisebb részét teszi zsebre annak a bevételnek, mint a hasonló bér- és költségszínvonalú országokban.

Az utóbbi években az általános infláció ugyan megelőzte a dohánytermékek áremelkedését, de 2024-re úgy tűnik, visszaáll a korábbi tendencia.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.