Ezeket a csomagokat nem szállítja ki a Magyar Posta: nagyot nézhetnek az ügyfelek, ha ez bekövetkezik

Több forrásból is arról értesültünk a Pénzcentrumon, hogy a Magyar Posta esetenként nem szállította házhoz az amúgy külföldről házhoz rendelt csomagokat. A történetek mindig ugyanazok voltak, a vásárló külföldi, EU-s és EU-n kívül webshopból egyaránt vásárolt egy terméket, adott felületen kifizette a szóban forgó tárgy házhozszállítási költségét, majd várt. Ezt követően a futárok helyett csak egy sms-t kapott, hogy a szállítási címéhez közel eső postára megérkezett a csomagja, oda be lehet érte fáradni, kiszállítva nem lesz.

Az ügy pikantériája az, hogy a külföldi oldalon semmilyen információ nem volt azzal kapcsolatban, hogy a vásárlók ne kapnák kézhez házhozszállítás útján a csomagjukat, legyen szó ruházati cikkről, vagy egyéb, kisebb csecsebecsékről. Sőt, a házhozszállítási díjnak értelemszerűen nem is volt alacsony a költsége, 6-8, de akár 12 euróba is került, tehát átszámítva több mint 4 ezer forintos költséget is jelenthetett a vásárlónak.

A felmerülő ügyek kapcsán kíváncsiak lettünk rá, vajon mi állhat a Magyar Posta tevékenysége mögött, ezért több szálon is próbáltunk információkat gyűjteni. Legelőször elmentünk néhány postafiókba, hogy megtudjuk mi történhetett az ilyen jellegű csomagokkal. Több munkatárssal is tudtunk beszélni, akik igen röviden, tömören azt a tájékoztatást adták, hogy bizony vannak olyan csomagok, „amiket már nem igen visznek” házhoz a posta dolgozói, sőt kiderült, hogy ez annyira nem nagy újdonság, inkább megszokott. Az egyik postai dolgozó válasza az volt, hogy bizonyos külföldi csomagok esetében immáron csak sms-t küldenek az ügyfélnek, aki az által rendelt termékekért el tud menni egy közeli postára.

Mit mond minderre a Magyar Posta?

A hozzánk befutó ügyek és a postafiókokból kapott információk kapcsán megkerestük magát a vállalatot is, mondják el mi állhat a különös eset hátterében. A Magyar Posta azzal kezdte hivatalos válaszában, hogy ők minden esetben jogszerűen járnak el a különböző küldeménytípusok kézbesítése során. Mint azt lapunknak írták, a Magyar Posta a nemzetközi tértivevényes levélküldeményeket, és a nemzetközi könyvelt levélküldeményeket jogszabály által meghatározott keretek között házhoz kézbesíti. Igen ám, csakhogy

sajnálatos módon azonban vannak olyan, a Magyra Postán kívülálló esetek, amikor a küldő bár levélként adja fel küldeményét, az méretéből és súlyából fakadóan Magyarországon már csomagnak minősül (nagyobb a szabványos levélszekrény bedobó nyílásának méretétől) és nem helyezhető el a levélszekrényben. Ezek azok a küldemények - amelyek nem férnek el a levélszekrényekben –, amelyekről a Posta értesítést hagy a címzett postaládájában

- közölte a Pénzcentrummal a Magyar Posta, ami kitért arra is, hogy számukra a nemzetközi küldemények kézbesítésére vonatkozóan az UPU Egyezmény és Küldeményforgalmi Szabályzat (Universal Postal Union Convention, Regulations) az irányadó: ez a szabályozás pedig azt mondja ki, hogy a postai szolgáltatók a saját nemzeti szabályozásukban előírt feltételek szerint kézbesítenek levélküldeményt.

A válaszokból az derül tehát ki, hogy a ki nem szállított csomagok voltaképpen külföldről feladott sima levélküldemények lehetnek, amiket a „sima postások” vinnének házhoz, ám azok nem férnek bele a postaládákba, ezért a postán helyezik el őket. Ezek a küldemények lehetnek tehát azok, amik sok vásárlónak nem érkeztek házhoz, hiába fizetett amúgy házhozszállítási díjat a saját lakcímére.

A vállalat válaszai ugyanakkor továbbra sem oldják fel azt az érdekes körülményt, hogy sok esetben nem postaládai értesítő várja a magyar vásárlókat, hanem csak simán sms-t kapnak. Ez alapján olybá tűnik, hogy a szóban forgó csomagok sokaságát már alapból oda sem adják a postás kollégáknak – pedig lehet, hogy beférnének amúgy a postaládába? – hanem egyből a postafiókokban helyezik el azokat.

Érdekes fejlemény az is, hogy a Magyar Posta a jogszabályok szerint a nemzetközi tértivevényes levélküldeményeket, illetve a nemzetközi könyvelt levélküldeményeket házhoz szállítja. Ha ez így van, akkor miért nem lehet valahogy mindezt jelezni a nemzetközi partnerek felé, hogy így adják fel az adott termékeket, ha azt akarják, hogy a vásárlóik házhoz kapják őket.

Kíváncsiak voltunk arra is: a partnerek tudnak-e például arról, hogy Magyarországon mi számít levélküldeménynek és mi csomagnak, vagy például arra is, hogy egyáltalán honnan értesülhet előre egy magyar vásárló, hogy a külföldről rendelt csomagját a Magyar Posta házhoz fogja-e vinni vagy sem? – ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.

Vannak baj a Magyar Posta háza táján

Még április elején röppent fel a hír, hogy a Magyar Posta be fogja zárni az 1500 lakosúnál kisebb településeken lévő postáit. Ezt aztán a vállalat cáfolta, azt viszont elismerték, hogy mind önkormányzatokkal, mind pedig vállalkozókkal tárgyalásokat folytatnak egy újfajta partneri együttműködés lehetőségéről, ami természetesen elsődlegesen az üzemeltetést érinti.

Friss hír az is, hogy a Magyar Posta nemrég értékesítette a lapkiadókat, május végével megszüntetni a hírlap-értékesítést és a postaboltok is be fognak zárni. Ugyancsak idén télen tudatta közleményben a vállalat, hogy Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatójaként csoportos létszámleépítésbe kezd, és mintegy 1200 főt küldenek el. A felmerülő gondok kapcsán a 444-nek volt év elején egy nagyobb összefoglalója, amiből kiderült például az is, hogy a munkaerőhiány milyen gondokat jelent a társaságnak - mint írták, nem ritka az olyan kézbesítő, aki háromnak a munkáját végzi.

A cikk szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a saját munkájának az elvégzése után, kutyafuttában másik két körzetbe is kénytelen beugrani. Ilyenkor van az, hogy egy társasházban inkább bedobja az értesítést a küldemény érkezéséről a postaládába, és nem keresi meg az adott lakást, ahol persze joggal bosszankodnak: „Most mehetek be a postára, pedig itthon voltam.”