1,5 millió lakást adnának át 2029 végéig: hogyan és hol kerülhet erre sor?

A 2024-es választások előtt mindkét párt merész lakásépítési célokat tűzött ki maga elé. A Munkáspárt volt a legambiciózusabb: 1,5 millió otthon átadása Angliában 2029 végéig, azaz 5 év alatt átlagosan évi 300 000 lakás. Ez a vállalás választási programjuk központja volt és hozzájárult győzelmükhöz. Tizenhét hónappal később viszont a megvalósítás üteme jócskán elmarad a várakozásoktól. Angliában a nettó új lakások száma 2024-2025-ben 208 600 volt; ez 6%-os csökkenés az előző évhez képest. A Lakásügyi Minisztérium adatai is azt mutatják, hogy az átadott lakások száma 2025 1. felében 70 670-re csökkent (-12,6% az egy évvel korábbi 80 900-hoz képest). A jelenlegi ütem mellett a 2025-2026-os nettó új lakások száma valószínűleg nem fogja meghaladni a 2023-2024-es 221 000-es szintet, ami jóval elmarad a kormány 300 000 lakásos céljától.

A 2025-ös őszi költségvetés sem nyújtott közvetlen ösztönzést a lakásépítésnek, viszont elvetette a hulladéklerakási adó felülvizsgálatát, amely 2026 áprilisától további költségeket rótt volna a lakásfejlesztőkre (az alacsonyabb inert hulladékkulcs, 4,05 font tonnánként, és a standard kulcs, 126,15 font tonnánként, összevonását). Bár 2026 áprilisától az alacsonyabb kulcs megduplázódik, 8,65 fontra tonnánként, ez a kiigazítás elkerüli az ártalmatlanítási költségek 3000%-os növekedését. A lakásépítési projektek esetében ez a változás lakásonként 8000–12 000 fonttal növelhette volna a költségeket, számos projektet életképtelenné téve.

Az érdemi támogatás hiánya nemcsak a költségvetési intézkedésekre igaz. A tervezés továbbra is jelentős szűk keresztmetszet, a lakásengedélyek történelmi mélyponton vannak a kormány ígéretei ellenére. 2025 2. negyedévében mindössze 42 239 lakás építését hagyták jóvá. Ez 19%-os csökkenés az előző évhez képest és 2012 óta a leggyengébb második negyedévi adat. A fejlesztők szerint az engedélyek megszerzése most 18 hónapot vagy többet vesz igénybe, mely a 2020 előtti határidők duplája, a szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzések és a helyi önkormányzatok erőforrás-korlátai miatt. Ez az országos lassulás regionális szinten is megmutatkozik. Londonban, mely régen az Egyesült Királyság lakáskínálatának fő mozgatórugója volt, a lakásépítési aktivitás összeomlott. A megkezdett lakások építése megfeleződött: mindössze 731 lakás építése kezdődött meg 2025 1. felében. Az építési engedélyek száma is rekord alacsony szintre süllyedt és az átadások száma éves szinten 12%-kal, 30 000-re esett vissza. Az Épületbiztonsági Törvény követelményei, a magas megfizethető lakhatási kvóták és a gyenge értékesítés számos projektet életképtelenné tett. Ez a trend egyre inkább más európai fővárosban is látható.

Miért nem fognak csökkenni a brit lakásépítési költségek?

A lakásfejlesztők továbbra is masszív költségnyomással szembesülnek. A globális ellátási láncok ugyan némileg stabilizálódtak, de a 2020 óta bekövetkezett kumulatív emelkedések miatt az anyag- és munkaerőköltségek történelmileg magas szinten vannak. A kulcsfontosságú anyagok (előregyártott beton, cement, homok, kavics, tégla) ára például 50%-kal magasabb mint 5 évvel ezelőtt és mivel ez mostanra beépült a piacba, nem valószínű, hogy a közeljövőben csökkenés lesz. Ezek a költségek tükröződnek a téglaszállításban, mely 2025 októberében 4,2%-kal csökkent éves szinten.

A munkaerőhiány ezt csak tetézi. 2024-ben a bérek az építőiparban 4,8%-kal nőttek éves szinten, mivel a vállalatok igyekeztek versenyképesek maradni, és ez 2025-ben is folytatódott. További emelések várhatóak a minimálbér 4,1%-os emelését követően, amelyre 2026 áprilisában kerül sor. Az Építőipari Képzési Tanács 250 000 munkavállaló hiányát prognosztizálja 2028-ra. A szakmunka prémium díjakat követel, így a bérinfláció számos projekt legnagyobb költségtényezője, amit súlyosbít a szakmunkás tanulók és pályakezdők számának csökkenése.

Ráadásul az új épületbiztonsági adó, mely 2026 októberében indul, és a következő évtizedben 3,4 milliárd font lesz, négyzetméterenként 12,70 és 100,35 font közötti többletköltséget fog jelenteni, attól függően, hogy melyik önkormányzathoz tartozik az ingatlan. Ezen felül a 2027 végére kötelezővé tett Jövőbeli Otthonokra vonatkozó Szabvány (Future Homes Standard 2025) várhatóan 4%-8%-kal növeli majd az építési költségeket lakásonként, nagyrészt a hőszivattyúk (9 000–15 000 font), a tripla üvegezés és a fejlett szigetelés miatt.

A jelenlegi keresleti oldal kevés enyhülést hoz

Az eladások negatív tartományban voltak a 2025-ös őszi költségvetés előtt és az új vevői megkeresések októberben 24%-kal csökkentek (a leggyengébb érték április óta). A jelzáloghitelek költségei jelentősen visszafogják a vásárlói keresletet. A 2025-ös mérsékelt enyhülés ellenére a kétéves fix kamatlábak 4,8% és 5,2% között, az ötévesek pedig 4,5% és 4,9% között vannak, szemben a 2021-es 2% alatti kamatlábbal. Így több millió háztartás fog magasabb kamatot fizetni mostantól 2027-ig és egyeseknél a havi törlesztőrészlet több mint 500 fonttal lesz több.

A vásárlók kormányzati támogatása is gyengült. A „Help to Buy” program 2023 márciusi megszűnése óta először fordult elő közel egy évtizede, hogy nincs érdemi támogatás az első lakásvásárlóknak. A megtakarítási számla megmaradt az első lakásvásárlók számára, de ez a támogatás 2017 óta a 450 000 font értékű ingatlanokra korlátozódik. Igaz, a kormány 2026 elején konzultációt tervez egy egyszerűbb termékről az első lakásvásárlók számára, amelynek célja a büntetések eltörlése és az elavult ingatlanár-plafonok frissítése. Addig viszont a kormányzati támogatás korlátozott marad.

A megfizethető lakások építése is akadozik. 2025 szeptemberéig 11 474 megfizethető lakás építésének megkezdését regisztrálták (12%-os csökkenés az előző évhez képest), a befejezések száma pedig 10 309 volt. Ugyanebben az időszakban a megkezdett szociális bérlemények építése is visszaesett (-38%), valamint a megfizethető bérleményeké (-24%) és a köztes projekteké (-68%) is. A Lakásépítők Szövetsége figyelmeztet, hogy mintegy 8500, 2026-ban épülő megfizethető lakás van veszélyben, mivel a lakásszolgáltatók visszavonják a törvény 106. bekezdése szerinti szerződéseket. Közben 900 elkészült lakás üresen áll és több mint 2200-ra még nem kötöttek szerződést. A megfizethető lakásépítések nagyjából 45%-a a 106. bekezdés szerinti szerződés, mely mind a megfizethető, mind a magánlakás építést lassítja.

A kormány továbbra is elkötelezett azon ígérete mellett, hogy a parlamenti ciklus végéig további 1,5 millió lakást épít. Viszont a fejlesztőknek és a vásárlóknak nyújtott jelenlegi politikai támogatás messze elmarad attól, amire szükség lenne ahhoz, hogy ez megvalósuljon. A tervezési reform elakadt, a költség- és munkaerő-nyomás továbbra is nő és a vásárlói bizalom gyenge. A megfizethető lakások építése csökken, miközben a fejlesztők a lassú értékesítés és a korlátozott finanszírozás ördögi körével néznek szembe. Határozott kormányzati beavatkozás, korszerű tervezés, érdemi költségvetési ösztönzők és az első lakásvásárlók erősebb támogatása nélkül az ágazat nehezen fog kitörni a stagnálásból. Az 1,5 millió lakásra vonatkozó célkitűzés egyelőre inkább távoli vágy mint ütemterv.