Népszerű trópusi csemege teremhet dögivel a magyar földeken: ellenálóbb a búzánál, kukoricánál, napraforgónál is

A Pénzcentrum több alkalommal is foglalkozott azzal, hogy bár nem kell búcsút inteni jelenlegi kultúrnövényeinknek, ám a megváltozott, megváltozó klimatikus körülmények miatt jó pár termelési, technológiai, vetőmag-nemesítési, növényvédő szerrel kapcsolatos eddigi szempontot újra kell gondolni. A bogyós gyümölcsöknek sokszor már meleg van Magyarországon, folyamatosan gondok vannak a málnával, a ribizlivel, a cseresznyével, a kajszibarackkal. Mindeközben a kivi, a füge, a banán már megterem, ezt pedig senki sem gondolta volna harminc évvel ezelőtt.

A szakmai vélemények szerint a klímaváltozás egyik legnagyobb nyertese Magyarországon a földimogyoró lehet, az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a laza szerkezetű, könnyen melegedő, humuszban gazdag homokos talajokon jól termeszthető. Vízigénye mérsékelt, jól tűri a csapadékhiányos időszakokat. E fontos tulajdonsága annak is köszönhető, hogy gyökérrendszere még kedvezőtlen viszonyok között is képes biztosítani a növény vízellátását. Alacsony habitusa, viaszos levélfelülete, a vízvesztéssel szemben kialakított védekezési mechanizmusa – például képes leveleit „összefordítani” a párolgási veszteség mérséklésére – hatékonyan őrzi a felvett nedvességet.

A földimogyoró termesztése világszerte elterjedt a meleg éghajlatú területeken, főleg Ázsiában és Afrikában, napjainkra pedig már bebizonyosodott, hogy a szárazságtűnő növény – amely esetében azért nincs arról szó, hogy nem igényelné az öntözést – sikeresen termeszthető és a klímaváltozás hatásait jobban tűri, mint például a búza, vagy a kukorica. Kína és India együttesen a világ termelésének több mint felét adja, őket követi az Amerikai Egyesült Államok.

Érdekesség, hívja fel a figyelmet a földimogyoró.hu portál, hogy utóbbi termelésének a felét egyetlen déli állam, Georgia adja, ez 1.45 millió tonnát jelent. 2022-ben például 276 ezer hektáron folyt a földimogyoró termesztés. A kapásnövények teljes bevételének 29 százalékát a földimogyoró adja, ott ahol nem alkalmas a terület, nem termelnek kukoricát, búzát, így nem termelnek veszteséget, ezért alakult ki az úgynevezett földimogyoró öv. A földimogyoró Georgia, állami felségjelzésű terménye/terméke, de Jimmy Carter volt amerikai elnök is híres volt hatalmas földimogyoró ültetvényeiről.

A földimogyoróból készülő mogyoróvaj az Egyesült Államokban alapélelmiszernek számít, a háztartások 75%-ában rendszeresen fogyasztják. A klasszikus mogyoróvaj kizárólag pörkölt földimogyoróból és kevés sóból áll, azonban sok kereskedelmi termék hozzáadott cukrot, hidrogénezett olajt és adalékanyagokat is tartalmaz, amelyek ronthatják egészséges jellegét.

Újraéledő termelés Magyarországon

A földimogyoró termesztése Magyarországon újraéledőben van, különösen a klímaváltozás miatti szárazabb viszonyok és a magyar nemesítésű, szárazságtűrő fajták megjelenése, így például Balla Zoltán agrármérnök munkája révén, és sikeresen kísérleteznek vele, főleg a Dél-Alföld homoktalajain. Bár korábban már próbálkoztak vele, a 1950-es években volt is jelentősebb termelés, ám a gépesítés problémája keresztbetett a fejlődésnek. A búzát, a kukoricát, a napraforgót jobban lehetett gépesíteni, a földimogyoró több kézimunkát igényelt és igényel jelenleg is.

Ugyanakkor a mai klimatikus viszonyok között döntő érv mellette, hogy jóval kevesebb vizet és tápanyagot igényel, sokkal jobban tűri az aszályos időszakot, amelyből egyre több van például az Alföldön – a földimogyoró egyébként a löszös, homokos talajt kedveli, így a Kiskunság és a Hajdúság ideális terület termesztésére.

Balla Zoltán és Kővári Róbert vállalkozók jelenleg a dél-alföldi Zákányszéken, 20 hektáron termesztenek földimogyorót. 2022 során három magyar földimogyoró fajta kapott állami elismerést, a fajták névválasztása éppen olyan egyedi, mint maga a fajhoz köthető fajtabejelentés. A földimogyorók a Balla, a Zoltán és a Kata nevet kapták. A földimogyoró egyébként számos területen felhasználható, olaj készíthető belőle, abraktakarmány, sőt, még brikett is a préselt mogyoróhéjból és bármilyen meglepő, ennek fűtőértéke megközelíti a tölgyfa fűtőértékét.

A Debreceni Egyetem az egyik központja a magyarországi földimogyoró-termesztés kutatásának, és a kísérletek már a korábbi években is nagyon biztató termésátlagokról tanúskodtak. Az elért terméshozam hektáronként az amerikai termesztéstechnológia paraméterek alkalmazása mellett 3,3–3,6 tonna lett Debrecenben, ami pariban van a legfontosabb földimogyoró-termesztő országainak átlagával. Az Amerikai Egyesült Államokban hektáronként 3,8-3,9, Kínában 3,4-3,5, Indiában 3-3,1, Brazíliában pedig 2,5-2,6 tonnányi termést takarítanak be átlagosan.

A növénynek két fő fajtája ismert:

• a bokros típus akár 50–60 cm magasra is megnőhet,
• míg a fekvő típus 15–20 cm hosszú hajtásokkal terül el a földön.

A feldolgozás és az értékesítés kérdése

Jelenleg Magyarországon nincs kiépült felvásárló és feldolgozó kapacitás, amely hasznosítaná az itthon megtermelt földimogyorót, ezért termesztőinek maguknak kell megtalálniuk az értékesítési csatornákat. Azonban a hazai alapanyagból készülő pirított, étkezési célú végtermék annyival jobb minőségű, mint az importból származó, hogy felvevőpiaca szinte korlátlannak tekinthető.

A termésből hideg sajtolással kinyerhető olaj szintén magas minőséget képvisel, az olívaolajjal összevethető, ezért arra is van piaci kereslet. Ráadásul olajkinyerése is jó: 100 kg tisztított, héj nélküli magból 47 liter olaj sajtolható. Az összes értékesítési lehetőséget számba véve kijelenthető, hogy a földimogyoró termesztése jövedelmező tevékenység.

Abban is szakmai egyetértés mutatkozik, hogy a hazai termelés kiépítésében integrációra van szükség, hiszen a földimogyoró betakarításához speciális kombájnra van szükség, ezt pedig a jövőben nem engedheti meg magának minden egyes gazdaság. Az érdeklődés ugyanis óriási, nagyon sok gazda lát üzleti lehetőséget a földimogyoró termesztésben. A termelők között tehát együttműködésre van szükség, a mogyoró tulajdonságaiból fakadón kisüzemi technikákat kell alkalmazni, válogatni, csomagolni, eladni, értékesíteni csakis összehangoltan lehet komoly eredményeket elérni. Elsődleges minden itthon kell feldolgozni a családi gazdaságokban.

A földimogyoró, mint az egészséges táplálkozás része

Balla Zoltán szerint a földimogyoró értékes része lehet az egészséges táplálkozásnak, ennek ellenére Magyarországon rendszerint kimarad a számba vett lehetőségek közül. Botanikailag a hüvelyes növények közé tartozik, és számos olyan előnye van, amiért a mogyorót és a belőle készített mogyoróvajat is érdemes fogyasztani. Sok jódot tartalmaz, nem száradó olajtartalma 42–55 százalék közötti, azon kívül 28– 34 százalék a fehérjetartalma és sok B1-, B2-vitamint tartalmaz. A sózatlan és nyers mogyoró telítetlen zsírokban gazdag, értékes szénhidrátokat, fehérjét tartalmaz. Magas B-vitamin-tartalmával hozzájárul az idegrendszer helyes működéséhez, továbbá E-vitamin- és magnéziumtartalma is figyelemre méltó.

Utóbbiak elősegítik az izomnövekedést, a zsírégetést, segítik az emésztést. A földimogyoró fogyasztása csökkenti az édesség utáni sóvárgást és gyorsítja az anyagcserét. A reggeli részeként fogyasztva segít a vércukorszint egész napos kordában tartásában, még nagy kalóriatartalmú ebéd fogyasztása esetén is. Azon kívül, egyedi bioaktív komponenseket és antioxidánsokat tartalmaz. Mindezt figyelembe véve számos Magyarországon népbetegségszámba menő betegség megelőzésében segíthet széles körű elterjedése.

Teljesen búcsút kell intenünk régi kultúrnövényeinknek?

A Pénzcentrumnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke korábban elmondta: a klímaváltozás kihívásaira reagálni kell, de nem szabad csodaszerekben bízni, a kitörési lehetőség a magasabb hozzáadott értéket képviselő, versenyképes mezőgazdasági termékek előállítása, új technológiák alkalmazása, a vetésforgó bővítése jelenti. Mindezt szakmailag megalapozottan, előrelátó módon kell végrehajtani és úgy, hogy a színvonalat a piacgazdaság is értékelje – hangsúlyozta Balázs Viktor.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, Farkas Sándor szerint pedig a hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma. Noha sokféle lehetősége van, de az agrárium teljes mértékben nem tudja kivédeni ezeket a természeti változásokat, ezért a technológiákban kell és lehet alkalmazkodni.

A különböző növényfajok hatékony termesztési lehetőségeinek újragondolásában szükséges gondolkodni, illetve vannak olyan növények, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések is mind arról szólnak, hogy a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad.