Óriási a mézpara Magyarországon: temérdek hamis finomság lepi el a vásárlókat, mindenki tehetetlen

„Ki kellene söpörni a hamis mézeket a piacról, ám erre sajnos nem látni fogadókészséget. Ezért végtelenül elkeseredett a hazai és az uniós méhésztársadalom” – fogalmazott a lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A lap egy friss, az Európai Bizottság által készített vizsgálatra hivatkozva azt írja, a kínai mézet tartalmazó mézkeverékek 74 százaléka nem valódi, de a Törökországból érkezett mézek 93 százaléka sem felelt meg a kritériumoknak.

Bross Péter arról is beszélt a lapnak, hogy a termékek ellenőrzése és kiszűrése is egyre nehezebb. Ugyanis a hamisítók is naprakészek, és ha egy vizsgálati paramétert bevezetnek az EU-ban, fél évvel később már olyan terméket dobnak piacra, ami az új kritériumnak is megfelel. A szakértő mégis úgy gondolja, hogy a megoldás kulcsa a szigorú ellenőrzésekben rejlik, szerinte

minden egyes unión kívülről érkező mézet meg kell vizsgálni, s ha kiderül, hogy hamis, szankcionálni kell az importőröket és a mézkiszerelő vállalkozásokat is, nevüket pedig nyilvánosságra kell hozni.

Az egyesület elnöke beszélt az árakról is, szerinte a tavaly áprilisi nagybani felvásárlási árakhoz képest az idén csaknem negyven százalékkal csökkent az akácméz nagybani felvásárlási ára itthon. Úgy vélekedik, hogy ilyen árakon csak azok a méhészek adják el a mézet, akiket a hiteleik törlesztése erre rákényszerít. Emiatt az elmúlt egy évben gyakorlatilag lebénult az ­uniós méz­piac. Hozzátette azt is, az áruházláncok üzletpolitikája is egyértelmű, minél olcsóbb mézet akarnak venni a beszállítóktól, hogy busás haszonnal eladják azt.