Komoly drágulás jöhet a húspiacon: sokan mondhatnak le erről a termékről

Májusban 10,7 százalékra gyorsult az infláció hazánkban. Az élelmiszerinfláció azonban megközelítette a 20 százalékot az orosz-ukrán háború és a szankciós politikák következtében. A kőolaj világpiaci árfolyama egy év alatt megduplázódott, míg a földgáz nemzetközi árfolyama hatszor magasabb, mint 2021 tavaszán.

Számottevő műtrágyahiány alakult ki, aminek tükrében a műtrágya árak négyszereződtek. Mindez kedvezőtlenül hat a terméshozamokra és a mezőgazdasági termékek árára. A búza világpiaci árfolyama például kétszer magasabb, mint egy évvel ezelőtt, de jelentősen megemelkedett a takarmánynövények ára is. Utóbbi következtében a húsfélék is számottevően drágulnak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy jelentős munkaerőhiány figyelhető meg, amit dinamikus átlagbéremelkedés kísér. A szállítási költségek szintén megugrottak. Ezenfelül a csomagolópapírok és adalékanyagok érdemi áremelkedése is emeli a végtermékek árát, írja a Növekedés.hu.

A húsfélék ára lendületesen tovább emelkedhet, miután az élősertés felvásárlási ára az elmúlt hónapokban egyes beszámolók szerint megközelítőleg 60 százalékkal emelkedett.

Ez a következő hónapokban megjelenik a feldolgozott húsok áraiban is. A sertéshús májusban 12,9 százalékkal drágult éves alapon. Ez a dinamika azonban felgyorsulhat. Az élelmiszerárstop intézkedés határidejét az eredeti július 1-ről meghosszabbította a kormány október 1-ig. Hasonlóképpen, az üzemanyagárstop szintén október 1-ig lesz érvényben.

A két árstop intézkedés együttesen 2-3 százalékponttal mérsékli a teljes inflációs mutatót. Az élelmiszerárstop kiterjed a házi sertéscombra, így e termékkörnek a fogyasztói ára nem emelkedhet október 1-ig. A sertéshúsok végső fogyasztói ára ugyanakkor negyedével emelkedhet meg iparági szereplők durva becslései alapján, ami az élősertésárak 60 százalékos megugrására vezethető vissza.

A koronavírus alapvető kereslet-kínálati egyensúlytalanságokhoz vezetett, miközben a Kínában pusztító afrikai sertéspestis is hektikussá tette a piacot. Miután a kínai sertésállomány meghatározó részét le kellett vágni a sertéspestis miatt, Kína jellemzően külföldről pótolta a hiányt. A helyzet normalizálódásával azonban visszaesett a kínai import igény. Emiatt túlkínálatos állapot alakult ki a sertéspiacon, így sok termelő a kapacitások visszafogása mellett döntött. Emiatt az Európai Unió élősertés állománya csökkenni kezdett. Ez gyors árkorrekciót, vagyis áremelkedést váltott ki. Mindez begyűrűzik a fogyasztói árakba.