Elképesztő, ami a magyar boltokban folyik: óriásit robbant a kiskereskedelm márciusban

A jelek szerint az élelmiszer-árstop fogyasztásra gyakorolt hatása továbbra is elhanyagolhatónak tűnik. Ugyanakkor az év eleji, a GDP 3-4% kitevő fiskális expanzió hatása márciusban is jelentkezett: a nem-élelmiszer termékek esetében masszív bővülést láthattunk. Emellett az üzemanyag-kereskedelem is számottevően, másfélszeresére emelkedett.

Ebben egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba márciusban. Végül, de nem utolsó sorban a háború következtében Magyarországra érkező ukrajnai menekültek (május elejéig mintegy félmillió fő) költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak - írja értékelésében Nagy János, makrogazdasági elemző. Hozzáteszi, a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó fiskális transzferek a fogyasztás erőteljesebb növekedését vetítik előre. A pontos számok nagyban függenek attól, hogy a fogyasztók milyen arányban költik a beérkező forrásokat termék, szolgáltatásra vagy épp megtakarításra, ugyanakkor a jelek szerint áprilisban tovább folytatódhat a bővülés. Továbbá májusig az alacsony üzemanyag-értékesítési bázis is támogató hatással bír. Ezek következményeként az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben. Nyártól a fiskális expanzió kifutása és az idei, minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatták 

• az szja visszatérítés,
• a 13. havi nyugdíj, 
• hathavi fegyverpénz mellett
• a 13% feletti bérdinamika,
• valamint a foglalkoztatás gyors bővülése.

Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendíthették fel, ami a következő hónapokban is támogatja a hazai kiskereskedelem bővülését. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez.   

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,2%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 29,7%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 51,4%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbiban szerepet játszott az üzemanyagárak befagyasztása miatt érdemben megugró benzinturizmus, valamint az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben kirobbanó mértékben, 238,7%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 320,4%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,3%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 59,4%-kal nőtt. A forgalom volumene 13,1%-kal bővült az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 75,3%-kal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene bázishatás miatt 7,3%-kal csökkent.

29,8%-kal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 11%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi év végére elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 45,3%-kal, 2010-hez képest 59,8%-kal emelkedett.     

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20%-os emelése miatt továbbra is dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. A közszféra béremelései szintén támogatják a fogyasztás bővülését, a tavalyi év végétől pedig további lendületet adott a rekordösszegű nyugdíjprémium, amellyel 200 milliárd forint került a nyugdíjasokhoz. Emellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom stabilizálódásában. Tavaly 3,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz), valamint a közel 20%-os minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20%-os béremelés hatására kétszámjegyű, 10% feletti növekedésre számítunk. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is folytatódhat, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel több országban megjelent a delta és legújabban az omikron variáns, ami visszafogja a nemzetközi turizmust, valamint távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig a következő hónapokban eshetnek ki. A határmenti forgalmat azonban fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Egyes beszámolók szerint márciusban az ukrán menekültek megjelenése miatt jelentős élénkülés tapasztalható, egyrészt a közvetlen vásárlásaik, másrészt a látványosan megugró karitatív vásárlások miatt, az áprilisi húsvéti vásárlások pedig kiemelkedő forgalmat eredményeztek.   

A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első négy hónapban 11,6%-kal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint tavaly érdemben nőttek a rendelések.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is kiugróan magas növekedést produkált a kiskereskedelem márciusban. A kétszámjegyű bővülés mögött részben a tavalyi alacsony bázis áll, ugyanakkor az előző hónaphoz mért 7,3 százalékos növekedés jól jelzi, hogy a bázishatásnál többről van szó. Az elemző két fontos tényezőt említett: egyrészt a háztartások jelentős mértékben támogatták az ukrán menekülteket, ami megemelhette a fogyasztást, másrészt az egyre magasabbra szökő infláció is motiválhatta a vásárlókat abban, hogy előre hozzák a tervezett fogyasztásukat, nagyobb kiadásaikat, amire lehetőséget teremtett a jelentősen megugró jövedelem. Hozzátette, hogy emellett az árstop hatására jelentősen megugorhatott az üzemanyagturizmus a határmenti városokban.

Úgy vélte, a márciusi kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, mint strukturális változásnak. A növekedés ilyen tempója kétségtelenül fenntarthatatlan, ám az is biztosra vehető, hogy az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül ez rendkívüli mértékben emeli majd a bruttó hazai termék, a GDP növekedését - jelezte Virovácz Péter.