Ellepték a hazai köztereket a „mézédes magyar epret" kínáló zugárusok. Nem árt azonban ezekkel vigyázni! Mutatjuk, honnan ismerheted fel az átverős bódésokat.
Ennyibe kerül egy heti egészséges adag zöldség, gyümölcs: durván elszálltak az árak a boltokban
Magyarországon csupán a lakosság 8,2 százaléka eszik naponta annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyit a WHO ajánl. Ezzel az aránnyal bőven Európa hátsó fertályán vagyunk, pedig ha utána számolunk a dolgoknak, nem is kellene annyira vérmesen sokat fizetni azért, hogy teljesíthessük ezt az ajánlást. A Pénzcentrumon most az modelleztük a magyarok kedvenc zöldségeivel és gyümölcseivel, hogy mennyibe kerülne egy átlagos magyarnak, ha naponta fogyasztana legalább 400 grammnyi zöldséget, gyümölcsöt.
Január elején, a Pénzcentrumon arról számoltunk be, hogy az Európai Bizottság statisztikái alapján a magyarok közül rendkívül kevesen vannak azok, akik napi szinten, az Egészségügyi Világszervezet által javasolt, legalább 5 adagnyi, avagy 400 gramm zöldséget/gyümölcsöt fogyasztanak naponta. Egészen pontosan a hazai lakosság mindössze 8,2 százaléka fogyasztott a WHO által javasolt (egészséges) mennyiségben, legalább 400 grammnyi zöldséget és gyümölcsöt.
Ez a szám annyira kevés, hogy Európában a 31 vizsgált ország közül hátulról a 11. vagyunk, de az EU-27-es átlagtól is 4 százalékkal elmaradunk. Öröm az ürömben, hogy viszont a naponta legalább 80 grammnyi zöldséget/gyümölcsöt fogyasztók aránya hazánkban 55,5 százalékos, ami Európában a 13. legjobb. Igen ám, de az még így is meglehetősen messze van a WHO által javasolt szinttől.
És hogy miért ennyire fontos az Egészségügyi Világszervezet útmutatása? A zöldségek és gyümölcsök megfelelő mennyiségben való fogyasztása a bennük rejlő, élettanilag hasznos tulajdonságaik, mint az ásványi anyag, vitamin, és rosttartalmuk miatt elengedhetetlen. Bizonyított ugyanis, hogy ezeknek hála fogyasztásuk csökkenti a cukorbetegség, a daganatos betegségek és a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Elképesztően megdrágultak a zöldségek/gyümölcsök
A zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának fontossága tehát nem kérdéses, ahogy az sem, hogy a magyarok közül csak nagyon kevesen esznek legalább 400 grammnyit belőlük naponta. Igen ám, de ha például az árak is közrejátszanak a dologban, akkor valamelyest érthető, hogy a mostani viszontagságos, brutális inflációval tarkított időben, kevesebben, kevesebbet nyúlnak a zöldségek és gyümölcsök után a boltokban.
De mégis, mennyibe kerülne az embernek heti, havi, éves szinten, ha betartaná a WHO által javasolt napi 400 grammos fogyasztási adagot? A Pénzcentrum ennek jár most utána, hivatalos, KSH-s statisztikák segítségével. Először is, mely zöldségeket és gyümölcsöket kedvelik a magyarok leginkább?
Az egy főre jutó fogyasztási statisztikák alapján zöldségek közül egyértelműen a burgonya a magyarok legnagyobb kedvence. Ebből egy átlagos magyar 2020-ban mintegy 27,3 kilogrammot fogyasztott. A bökkenő a burgonyával csak az, hogy bár nyilvánvalóan zöldségről van szó, az egészségügyi statisztikák nem tartják számon „zöldségkén” lévén, hogy élettani hatásaiban annyira elmarad más termékektől, hogy így nem kerülhet be ezekbe a statisztikákba.
De semmi vész, a magyarok ezen kívül kifejezetten kedvelik még a paradicsomot, a zöldpaprikát, a vöröshagymát, a sárgarépát/petrezselyemgyökeret is. Gyümölcsökben pedig az alma, a banán és a citrusfélék viszik a prímet. Mindezen adatok alapján, az egyszerű számolhatóságot szem előtt tartva, de azért némi változatosságot is belevéve a folyamatokba, úgy fogjuk kiszámolni, mennyibe kerülne egy átlagos magyarnak, a napi 400 grammnyi zöldség/gyümölcsfogyasztás, hogy
- egy napi adag (400g) zöldség/gyümölcskosár a hétköznapokon a következőket fogja tartalmazni: 100g paradicsom, 100g zöldpaprika, 100g alma, 100g banán;
- egy napi adag (400g) zöldség/gyümölcskosár a hétvégén pedig: 200g narancs és 200g sárgarépa lesz (utóbbi esetében erősen gondolva a hétvégi húslevesre).
A termékek árai alapjául pedig a KSH legfrissebb, hivatalos statisztikái alapján a 2021-es átlagárakat vesszük. Először azonban lássuk, miként alakultak a kosarunkban lévő zöldségek és gyümölcsök átlagárai 2019 és 2021 között:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A statisztikákból kiderül, hogy a mögöttünk álló évek valóban súlyos nyomott hagytak a legnépszerűbb magyar zöldségek és gyümölcsök árcéduláin. Láthatjuk, hogy két év alatt az alma 51, a narancs 28, a paradicsom pedig 10 százalékkal lett átlagosan drágább. De azért a banán és a zöldpaprika átlagára is növekedett, a banáné 8, a zöldpaprikái 4 százalékkal. A lista egyedüli kakukktojása a sárgarépa, ami a jelenlegi brutális mértékű infláció ellenére még olcsóbb is lett 2021-re, mint volt 2019-ben. Érdemes megnézni egyébként, hogy egy kiló alma 2019-ben még átlagosan kevesebbe került (!), mint egy kiló sárgarépa.
Mennyibe kerülne a napi 400 grammnyi zöldség-, gyümölcsbevitel?
Most hogy már látjuk a 2021-es átlagárakat, nincs is más dolgunk, mint a bevezetőben már bemutatott metodika alapján kiszámolni, mennyibe kerülne egy átlagos magyar számára a napi 400 grammnyi zöldség és gyümölcsfogyasztás. Ne feledjük, hétfőtől-péntekig 100-100-100-100 gramm paradicsom, paprika, alma és banán lesz, amit elfogyasztunk, hétvégén pedig 200-200 grammnyi narancs és sárgarépa.
A Pénzcentrum számítása szerint, hétköznap, hogy a négy zöldségből és gyümölcsből megegyünk legalább 400 grammot, 259 forintunkba kerülne. Öt nap alatt tehát 1 295 forintot költenénk a finomságokra. A hétvégi fogyasztásunk ehhez képest úgy alakulna, hogy napi 185 forintunkba kerülne 200 gramm narancs és 200 gramm sárgarépa, ami azt jelenti, hogy a hétvégén összesen 372 forintot költenénk a csemegékre.
Összességében tehát, számításaink szerint, a magyarok által legkedveltebb zöldségekből és gyümölcsökből összesen 1 667 forintjába kerülne egy átlagos embernek, hogy meglegyen a WHO által javasolt, napi legalább 400 grammnyi zöldség-, és gyümölcsfogyasztása.
A táblázatból kiolvasható, hogy a WHO által javasolt zöldség-, és gyümölcsmennyiség heti ára, a Pénzcentrum kalkulációi alapján 1 667 forint lenne. Ennyiből tehát már fedezni lehetne azt a mennyiségű terméket, ami a világszervezet szerint szükséges a megfelelő egészséghez. Ez az összeg egyébként kevesebb, mint manapság egyetlen doboz cigaretta ára.
Ez természetesen egy főre értendő összeg, ha a háztartásban például ketten vannak, akkor a zöldségre, gyümölcsre szánt költség már 3 334 forint lenne, míg 3 tag esetén már 5 001 forintra duzzadna ez az összeg, és így tovább. Megállapítható tehát, hogy havi (4 hét) szinten:
- 1 fős háztartás: 6 668 forintot költene;
- 2 fős háztartás: 13 336 forintot költene;
- 3 fős háztartás: 20 004 forintot költene;
- 4 fős háztartás: 26 672 forintot költene;
- 5 fős háztartás: 33 340 forintot költene zöldségre, gyümölcsre, ha betartaná a legalább 400 grammos ajánlást.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Úgy lopják a sajtot Hollandiában, mintha nem lenne holnap
- Kutatás: öt cég okozza a világ műanyagszennyezésének egynegyedét
- Itt a nagy KRESZ-teszt: most kiderül, ki mennyire van képben a szabályokkal
- Csak a szél zavar bele az újabb évszakváltásba
- Másként látja Alekszej Navalnij halálát az amerikai hírszerzés
- Gázolt a vonat Kecskemétnél, késésekre kell számítani a szegedi vonalon