A karácsonyi időszakban a magyar családok bőséges hazai halkínálathoz juthatnak, az árak a tavalyi szinten maradnak.
Rendszeresen beszámolunk arról, hogy országszerte zajlanak jelentős haltelepítések, idén pedig rekordszámú halmennyiséggel gazdagodnak a magyar tavak. A halgazdaságok számára viszont továbbra is rossz hír, hogy az egy főre jutó halfogyasztás még mindig nagyon alacsony Magyarországon. Ugyan számos program indult már a halfogyasztás népszerűsítése érdekében, a legtöbb halat még mindig karácsony környékén adják el a gazdák. Tovább rontja a helyzetet, hogy a hazai termelésű étkezési halat sokkal kevesebben fogyasztják, mint importhal és haltermékeket. Hogy milyen eredményeket produkált az ágazat az elmúlt években illetve, hogy hatott a koronavírus-járvány a gazdaságokra, arról Sziráki Bencével, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgetett a HelloVidék.
HelloVidék: Mekkora területen zajlik halgazdálkodás Magyarországon?
Sziráki Bence: A nyilvántartás szerint 30 639 hektár tóterület szerepelt, ebből 27 056 hektáron történt haltermelés, ami 2018-hoz képest 2,2 százalékos terület növekedést jelentett. A hazai akvakultúra haltermelés 2019-ben 25 359 tonna volt, ebből a tógazdaságokban 20 619 tonna, intenzív termeléssel 4740 tonna halat állítottak elő, az összes étkezési célú hal mennyiség 17 337 tonna volt.
HelloVidék: Mennyi hal marad itthon, mennyi kerül exportra?
A halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma 2019-ben 41 milliárd forint volt, ami 5 százalékkal maradt el a korábbi évtől, és a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom értékének 0,82 százalékát képviselte. Halászati termékekből mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve Magyarország nettó importőrnek számít. A külkereskedelmi egyenleg passzívumának nagyságát az import határozza meg, mivel az importérték többszöröse az exportnak. A halak és halászati termékek exportértéke 2019-ben 5,6 milliárd forintot, importértéke 36,1 milliárd forintot ért el. Magyarország halászati termékek exportjának meghatározó terméke az élő hal. Évről évre ezen termékkör exportértéke a legmagasabb és az egyetlen termékcsoport, amelyből nettó exportőrnek számít hazánk. Az élőhal-kivitel 4638 tonna volt 2019-ben. Legnépszerűbb halfajok: ponty, busa, kárász , illetve süllő. Főbb célországok: Románia, Lengyelország, Németország és Ausztria.
Ha érdekel a interjú további része, akkor olvasd el a cikket a HelloVidék oldalán!
Sok magyar kedvence tűnhet el a boltok polcairól: megjelent a tésztatörvény, rengeteg terméket érint
Megjelent a Magyar Közlönyben az agrárminiszter rendelete, amely szigorítja és pontosítja a száraztésztákra vonatkozó minőségi és kategorizálási előírásokat.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








