Felhalmoznak, aztán a kukába dobják az ételt a magyarok: ezt a hibát Te ne kövesd el

A háztartási élelmiszerpazarlást nyomon követő Nébih legújabb hírei szerint 4 százalékkal csökkent a kidobott ételek mennyisége az elmúlt 3 évben viszont a hivatal szerint az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott az előző felmérés óta. Ezt azt jelenti, hogy a keletkező mennyiség fele még mindig az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz nem menthetetlenül szemétrevaló.

A Nébih májusi "karanténkutatásából" kiderült, hogy a legtöbb család körülbelül kétheti élelmiszertartalékot igyekezett felhalmozni, amely a szakemberek szerint optimális mennyiségnek tekinthető. A kéthétre elég tartalékkal és a heti egyszeri (esetleg online) bevásárlással jelentősen csökkenthető a személyes kontaktusok száma, amely a megelőzés egyik legfontosabb eszköze. Továbbá számos más előnye is van! - írja a maradeknelkul.hu. Többek között

A kutatásból kiderült azonban az is, hogy a felhalmozott készletek gyakran veszendőbe mennek! Ezért olyan élelmiszereket, alapanyagokat válasszunk, amelyeket kedvelünk, ismerünk, ízükhöz kellemes érzések társulnak: ilyenkor nem érdemes újdonságokkal kísérletezni, előfordulhat, hogy mégsem ízlik, amiből betáraztunk, így nem fogy el és a szemetesben végzi. Érdemes előnyben részesíteni a tartós (minőségmegőrzési idővel rendelkező) élelmiszereket, és nyomon követni a készletek fogyaszthatósági idejét, hogy még azelőtt felhasználjuk, mielőtt lejárna/megromlana - ajánlja a Nébih.

Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!

A hazai élelmiszerhulladékok felét a magyar háztartások termelik, ezt pedig szakértők szerint jelentősen le lehetne csökkenteni. A pazarlás hátterében viszont rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. Lapunk most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi: hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!