Reneszánszát éli a bevásárlóturizmus: ennyit költöttek el külhonban a magyarok

A bevásárlóturizmusnak mélyek a gyökerei, amit nagyon sok évvel ezelőtt az áruhiány mozgatott, és nem is nagyon számított, hogy mi mibe került ott kint, csak legyen itthon. Később, amikor váltott a magyar gazdaság és a kereskedelem, és a boltosok számára megszűnt az árubeszerzés korlátozása (volt olyan is jó néhány évtizeddel korábban), az ár lépett előre, persze a valuta árfolyamokkal és az utazási költségekkel, főleg a benzinárakkal együtt az élen. És a számokból úgy tűnik, a vásárlók vadászösztöne és a turkálás öröme - szaknyelven a vásárlás élménye - ott kint is erős maradt - írja a blokkk.com szakportál.

A bevásárlóturizmust a statisztikában az egynapos kiutazások között kell keresgélni. Az első szembetűnő változás, hogy vásárlási céllal egyre több alkalommal kerekedtünk fel. Főleg abban az időszakban ugrott meg a bevásárlóturistáskodás, amikor a jövedelmek növekedése révén több lett a családok pénze, döntő részben az elmúlt három esztendőben.

A pénz ment is, jött is

Utazgathatunk sokat bevásárolni távoli tájakra, de hát a legfontosabb kérdés az, mennyit is költünk. Nos, úgy tűnik, egyre többet. Öt esztendő alatt összesen két és félszeresére hízott a magyarok bevásárlóturizmusa, ezen belül 2018-ban harmadával ugrott meg az előző évhez képest.

z egynapos külföldi kiruccanások összes költése (amiben más utazási célok is benne vannak) már nem nőtt ennyire, de végül mindent egybevetve az rajzolódik ki a statisztikából, hogy miközben egyre több a pénzünk, egyre többet utazgatunk külhonba és ott egyre többet is vásárolunk a bevásárlóturizmus (tehát a vásárlási célú utazgatások) keretében. Hogy megéri-e? Bizonyára nem nőne a vásárlásoknak ez a szelete, ha nagyon rossz bolt lenne. És hiába a web, a kalandozás, a turkálás öröme is sokat számít ezek szerint.

A legtöbbet egyébként Ausztriában vásárolgatnak a magyar bevásárlóturisták, ami köztudottan nem egy olcsó ország. Feltehetően az osztrák boltok kínálatában vannak olyan színfoltok, amiért mégis megéri felkerekedni. És nyelvi nehézség sem lehet olyan sok, mivel minél közelebb van egy osztrák bolt a magyar határhoz, annál kevésbé. Már 2018 első három negyedévében (erről ez az utolsó adat a bejegyzés összeállításakor) többet vásároltak a magyarok Ausztriában, mint 2017 egészében. És sokat bóklászunk szlovák és szerb boltokban is, bár úgy tűnik, az osztrák bevásárló viszonylat hozza a magyarok bevásárlóturizmusának a felét.

Azért jöttek hozzánk is

Az egynapos Magyarországra irányuló utazások körében a vásárlási célú kirándulások száma 2018-ban 10 millió volt. Ez az összes ideirányuló egynapos utak negyede. És a bevásárlóturizmus (tehát a bevásárlási célú utazások) keretében elköltöttek a külhonból ideránduló vásárlók 176 milliárd forintot, ezen belül élelmiszerekre 60 milliárdnyit.

A magyar boltokba érkező bevásárlóturisták közül a szlovákok vásárolták a legtöbbet 2018-ban, több mint 50 milliárd forint értékben (különféle élelmiszereket, iparcikkeket). Az osztrák vásárlók 40 milliárd forint feletti, a románok valamivel 40 milliárd forint alatti összegben költekeztek nálunk 2018-ban. A mérleget nézve végül a magyar boltosok jártak jobban eddig a bevásárlóturizmusból.