Először a munkaerőhiányt kellene enyhíteni a kereskedelmen

Az OKSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szigorítása olyan következményekkel járna, amelyet a vasárnap nyitva tartó boltok többsége, pénzügyi okok miatt - főleg a kisvállalkozások - nem tudna vállalni.

A kiskereskedelemben is nyomasztó a munkaerőhiány, ugyanakkor a 192 ezer fős létszám január óta semmit sem változott, pedig a boltok, áruházak folyamatosan keresnek új munkaerőt. A nyári időszakot diák munkavállalók mentették meg (ők nincsenek benne az alkalmazotti létszámban).

Ennek alapján az átlagot tekintve, ha egy alkalmazott három vasárnap dolgozik, akkor bruttó 10 ezer forint vasárnapi pótlékkal számolhat. A szigorító javaslat elfogadása esetén két kötelező szabad vasárnappal számolva, 7-10 ezer forint terhet jelentene ez alkalmazottanként, ráadásul új munkaerőt is fel kellene venni sok boltban. Ez sok vállalkozás számára vállalhatatlan teher.

Óriási bérkülönbségek vannak a szakmák között: a hentes havi bruttó átlagkeresete 137 ezer forint, az illatszerbolti eladóé 192 ezer forint. Néhány nagyáruház már havi bruttó 300 ezer forint körüli bért is kínál eladóknak, miközben a kisebb boltok jelentős része csak átlag alatti bért tud fizetni. A földrajzi különbségek is nagyok, több mint 50 ezer forint.

Lényeges kérdés, hogy a vállalkozások üzleti terveik készítésekor és annak változtatásakor, a várható bevételből kiindulva bértömegben gondolkodnak, tehát azt számolják ki, összesen mennyit tudnak az alkalmazottaknak együttvéve bérekre kifizetni. A vasárnapi munkavégzés szabályainak szigorítása esetén egyes bérelemek korlátozására kényszerülne sok vállalkozás, pl. korlátozhatnák a cafetériát (ha van egyáltalán), a jövőben pedig kisebb béremeléssel lennének kénytelenek számolni.

Az OKSZ azokkal az érdekképviseletekkel ért egyet, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a jelenlegi helyzetben a legsürgetőbb kérdés a munkaerőhiány enyhítése, az ehhez kapcsolódó járulékcsökkentés és a különböző foglalkoztatási programok erősítése.