Az egyes termelők esetében pedig saját éves halértékesítésük 70 százalékát is elérheti az ilyenkor eladott mennyiség.
A korábbi évek uniós támogatásainak köszönhetően trendváltás zajlik a hazai haltenyésztésben. A korábban szinte egyeduralkodó pontyot felváltják a ragadozó halak, amelyek belföldön, és a környező országokban is egyre inkább eladhatók - írja a Világgazdaság.
"Az Európai Unió halfogyasztásának több mint 60 százaléka import, ezért a közösség piacai nagy lehetőséget jelentenek a magyar termelőknek is. Ma már azonban nem azt keresik a vevők, mint régen, a hagyományos ponty helyett folyamatosan növekszik a ragadozó halak, így például a süllő, a csuka, a harcsa kereslete, és feldobta a hazai fogyasztást az afrikai harcsa elterjedése is" - nyilatkozta a napilapnak Bercsényi Miklós, a Pannon Egyetem Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszékének tanára.
A jellemző tóparti nettó ár a ponty esetében 600, a kárász és az amur esetében 200, illetve 500 forint körül alakul. A keresettebb halfajok ára ennél jóval magasabb, a lesőharcsa 1000-1200, a pisztráng 1500, a süllő pedig 1700-1900 forintba kerül kilónként. A legdrágább magyar halászati termék természetesen a kaviár, míg a tokhal húsa kilónként 3-5 euróba kerül, a kaviárért - minőségtől függően - 500-1000 eurót is elkérnek a termelők.
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







