Meglépi a Tesco: most csak ennyit lehet Magyarországon

Néhány héten belül Tesco Extra áruházzá alakult a szolnoki és Miskolci Tesco hipermarket, és Tesco Extra nyílt Debrecenben is. Ezzel együtt már hét Extra hipermarketet üzemeltet a Tesco Magyarországon: kettőt Budapesten, kettő Debrecenben, egyet-egyet Szegeden, Miskolcon és Szolnokon.

Az újonnan kialakított áruházak "különlegessége", hogy a választék, a szolgáltatások, az áruházi környezet, a személyzet felkészültsége és a kiszolgálás is - a korábbiakhoz képest- magasabb minőségű. Az átalakításokkal megújul a hipermarket péksége, csemege-, sajt és húspultja, borválasztéka, műszaki és ruházati osztálya. De a "bolt az áruházban" koncepció keretében az eladótérben külön telefonshop is várja a vásárlókat. Az áruházakban a több más Tescóban már sikerrel működő önkiszolgáló kasszák is üzemelnek.

Szenzációs újdonság vár a magyar vásárlókra! Ilyet még nem láttunk - KATTINTS!

Tavaly hét új üzlettel, összesen mintegy 11 ezer négyzetméterrel bővült a Tesco eladótere hazánkban, a vállalat 17 éves magyarországi működése során már több mint 200 áruházat nyitott.

Az átalakítás kifizetődő

Határozottan megfigyelhető egy üzlet-átalakítási hullám a magyar kiskereskedelmi láncok körében - mondta lapunknak Csűrös Csanád, a Portfolio.hu vezető elemzője, aki szerint elsősorban a piaci környezet, így maguk a vásárlók is igénylik azt, hogy egy áruház időről-időre megújuljon. Egy ilyen -esetenként akár több százmillió forintba kerülő- felújítás, átalakítás növeli a vásárlás minőségét, ezáltal több évre garantálhatja azt, hogy a vevők kitartanak az adott üzlet mellett, sőt, a korábban elpártolt vásárlók is visszatérhetnek az "újdonság varázsának" hatására. Hasonló átalakítások figyelhetőek más élelmiszer láncok esetében is, például több Spar is megújult az elmúlt időszakban, illetve az Auchan által felvásárolt Cora hipermarketeket is átalakítják.

Csűrös Csanád szerint plázák tekintetében is bevett piaci gyakorlat, hogy néhány év után kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokkal próbálják vonzóbbá tenni őket tulajdonosaik, a műszaki és erkölcsi amortizáció ellensúlyozására. Ma több olyan budapesti bevásárlóközpont is van, amelyek évekkel ezelőtt nagy sikerrel működtek, mára azonban elvesztették vonzerejüket, a vevők és a kiskereskedők pedig inkább az újabb, érdekesebb plázákat keresik helyettük.

A vezető elemző emlékeztet arra is, hogy a jelenleg érvényben lévő plázastop szorosan megköti a hipermarketek kezét, hiszen lényegében csak a Nemzetgazdasági Minisztérium különengedélyével lehet ma 300 nm-nél nagyobb üzletet nyitni. Az eddig nyilvánosságra hozott döntések alapján ugyan látszik, hogy nem lehetetlen felmentést kapni a plázastop alól, azonban az NGM eddigi döntései egyértelműen növelték a szabályozással kapcsolatos bizonytalanságokat, ami nem kedvez új fejlesztések, építkezések elindításának.