Mivel etetnek minket valójában? Átverős címkék az élelmiszereken

A jövőben egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a termék mennyi zsírt, telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz, hogy a vásárlók tudatosabban tudják eldönteni, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak. Ezt tartalmazza az a jogszabályjavaslat, amelyet július elején szavazott meg az Európai Parlament.

Több információ több termékről

Az allergén összetevők listáját a jövőben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek, esetén is kötelező lesz feltüntetni. Ez jelenleg csak az előre csomagolt élelmiszerek esetén kötelező. Ezzel kapcsolatban a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy hogyan osztják meg ezeket az információkat a vásárlókkal.

Kötelező lesz feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is. Ez jelenleg a marhahús, méz, olívaolaj, friss zöldségek és gyümölcsök esetén, illetve olyankor kötelező, amikor ennek az információnak a hiánya félrevezető lehet.

Az új szabályok szerint gondoskodni kell majd arról, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. Szigorú szabályok gondoskodnak majd arról is, hogy a fogyasztókat ne lehessen félrevezetni különböző élelmiszer-utánzatokkal, például a tej felhasználása nélkül előállított "sajtszerű" termékekkel. A csomagolás elején, a márkanév mellett egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek.

A javaslatról a soros magyar EU-elnökség ideje alatt állapodott meg a tagországok kormányait képviselő tanács és az Európai Parlament. A jogszabály hivatalos közzétételét követően az élelmiszeriparnak maximum öt éve lesz arra, hogy alkalmazkodjon az új előírásokhoz.

Ami kimaradt...

Renate Sommer német néppárti képviselő, a téma parlamenti jelentéstevője elmondta: "Az új szabályok a vásárlók mellett az élelmiszeripar számára is előnyösek, mivel nagyobb jogi biztonságot teremtenek és csökkentik az európai élelmiszeripar 80%-át kitevő kis- és középvállalkozások bürokratikus terheit." A pozitív kimenetelű szavazást üdvözölve közleményt adott ki Áder János (Fidesz) is. Ő úgy vélte, a rendelet mérföldkőnek számít az európai fogyasztóvédelem történetében. Úgy fogalmazott az új szabályozás "határozott lépés az egységes élelmiszertájékoztatás irányában".

Értékelése szerint nem volt meglepetés, hogy a fogyasztókat és az ipari szereplőket közvetlenül és jelentős mértékben érintő jogszabály-tervezet körüli tárgyalásokat csak majd' három év alatt sikerült lezárni.

Tabajdi Csaba szocialista képviselő szerint csalódást keltő eredmény született az élelmiszerek címkézéséről szóló uniós irányelv ügyében. A politikus úgy látja, hogy a jogszabály nem ad elegendő tájékoztatást a fogyasztóknak, ezért nem segíti megfelelően az egészségesebb táplálkozás kialakítását sem.

Tabajdi sajnálatosnak nevezte, hogy elbukott a napi ajánlott beviteli értékek kötelező jelölésére vonatkozó javaslat valamint a csomagolás főoldalán történő címkézés ötlete. Mindkettő szerinte az élelmiszeripari lobbi áldozatává vált.

Egészségügyi szempontból elfogadhatatlan az is, hogy a borok és szeszes italok energiatartalmának feltüntetése teljesen kimaradt a szabályozásból - tette hozzá. Előrelépésként értékelte ugyanakkor, hogy a szarvasmarhahús és a friss zöldség-gyümölcs mellett immár minden friss hústermék valamint a tojás esetében is kötelező lesz a származási ország feltüntetése, illetve az allergén anyagok címkézése.

Te is találkoztál mostanában átverős címkével? Küldd el nekünk a fényképét! Címünk: penzcentrum@penzcentrum.hu

Nálunk csak részben érti a címkék információit a többség

Hazánkban legtöbben a kalória-, zsír- és vitamintartalomra vonatkozó adatokban bízik mindig - derül ki a Nielsen 55 országban, köztük Magyarországon végzett felméréséből.  Ugyanakkor 28 európai ország átlagában kisebb azok aránya, akik minden esetben hitelesnek tekintik ezeket a számokat. Kalóriánál kontinensünk átlaga 35, zsírnál 25, vitaminnál 26 százalék.

További sorrend a magyar fogyasztóknál: Mindig bízik a frissességre vonatkozó információban 34, míg a termék bio voltában, illetve mesterséges adalékanyagoktól való mentességében 30-30 százalék.

Arról, hogy adott élelmiszert importáltak-e, illetve a termék természetes voltáról 28-28 százalék fogadja el mindig hitelesnek a tájékoztatást.