USA-nagyságú szeméthegyek a Csendes-óceánban!

1997-ben Charles Moore egy vitorlásversenyről tért vissza Hawaii-ról Los Angelesbe, amikor is úgy kétezer kilométernyire Hawaiitól észak-keleti irányba váratlan látvány tárult elé: egy óriási, plasztik hulladékokból álló szemét-szőnyeg úszott a vízen. Az amerikai férfi ezt nem tudta annyiban hagyni, így mikor hazaért egy kutatócsoportot verbuvált össze, és azóta rendszeresen visszatér az egyre nagyobbá váló szeméthegyhez.

A plasztik-szőnyeg méretéről nincsenek pontos adatok, egyesek szerint kétszer akkora, mint Texas állam, más becslések szerint USA-nál is nagyobb, és mintegy 3 millió tonna műanyag flakon és egyéb szemét hömpölyög, amit az örvények mind egy halomba gyűjtenek.

Ezek nem csak a hajókról, de a strandokról is a vízbe kerülnek, sőt, 90 százalékuk a szárazföldről származik. Az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) által készített felmérés szerint minden négyzetkilométernyi óceánra 18 000 műanyagdarabka jut, de a Csendes-óceán északi részén ez a szám az egymilliót is meghaladja.

Ezeket az apró törmelékeket a tengerben élő állatok megeszik, melyek akár el is pusztulhatnak tőle. Az UNEP szerint mintegy 247 állatfajt veszélyeztetnek a plasztik szemetek. Persze pont ezeket az apró hulladékokat a legnehezebb kihalászni a vizekből, így az 50 napos kutatóút során arra is választ keresnek a tudósok, hogy miként lehetne ezeket hatékonyan eltávolítani, és természetesen újrahasznosítani valamilyen formában.

A problémát az is nehezíti, hogy egyik ország sem tartja sajátjának a szemétszőnyeget, mivel az nemzetközi vizeken úszik, az óceán közepén, a senkiföldjén vagyis külön-külön senki nem fog tenni az ügy érdekében.