17 °C Budapest

Tényleg a környezetet védi a termékdij? Nem olyan biztos az!

Pénzcentrum
2009. március 23. 05:55

Vajon elgondolkodott-e már bármelyikünk mikor kiflit, zsömlét, gyümölcsöt vásárol egy áruházban, de főképp mikor a kasszánál szinte minden egyes portékát külön szatyorba pakol, hogy ezzel több mint száz évig a földünket borító szeméthalomhoz járulunk hozzá? Pedig a termékdíjnak pont ez lenne a célja, hogy tudatosítsa bennünk ezt az égető problémát. Sajnos a siker nem garantált.

Hazánkban egy nap átlagosan több mint egymillió darab műanyag szatyor fogy el a boltokból, melyek sajnos száz év alatt sem bomlanak el, és legtöbbjüket egy használat után ki szemétre is hajítjuk, méghozzá nem is szelektíven.

A csomagolási őrület főként a nagy áruházláncoknál figyelhető meg, melyek legtöbbjénél ingyen adják a szatyrot, ha kérjük ha nem, hiszen a pénztárnál mindent bezacskóznak nekünk, és még a markunkba is nyomnak párat pluszban, ha elszakadna az egyébként érthetetlenül gyenge minőségű szatyor.

A műanyag zacskók forgalmazásának és használatának csökkentéséért számos országban indítottak civilek és állami intézmények is mozgalmakat. Van ahol a lakosság tájékoztatásával, van ahol adókivetéssel, másutt az újrafelhasználás előírásával, vagy akár a nem lebomló szatyrok forgalomba hozatalának teljes tilalmával igyekeznek ezt elérni.

Írországban például egy hónappal a 15 százalékos adó kivetése után 90 százalékkal csökkent a zacskók forgalma, majd az adó mértékét tovább emelték 22 százalékra. De számos egyéb országban, például Dániában, Izlandon, Németországban, Svédországban és Olaszországban is megadóztatják a nylon szatyrokat, Dél-Afrikában pedig a műanyag tasakokra teljes tilalom van érvényben.

Az USA egyes államaiban, így például Kaliforniában a nagyobb élelmiszerüzleteknek és élelmiszerkereskedőknek kötelezően be kell gyűjteniük a használt szatyrokat és át kell adniuk azokat egy újrahasznosító cégnek.

Hazánkban 1995 óta létezik termékdíj, mint környezetvédelmi célból működő gazdasági szabályozó. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján olvasható leírás szerint "termékdíj célja, hogy a környezetre veszélyt jelentő termékek esetén, olyan mértékben drágítsa meg az adott termék árát, amely tartalmazza a társadalom számára a környezetvédelmi veszély elhárításához szükséges fellépés költségét. A termékdíj másik célja, hogy (...) olyan konkurens termék használata irányába mozdítsa el a fogyasztót, amely hasonló környezeti veszélyt, költséget nem okoz."

Díjköteles terméknek minősül többek között a gumiabroncs, a hűtőközeg, az akkumulátor, a csomagolás, a reklámhordozó papír, az elektromos és elektronikai berendezés, és az úgynevezett egyéb kőolajtermék is, mely után a termékdíjat annak kell megfizetnie, aki a díjköteles terméket először Magyarországon forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja.

Itthon a kereskedők többsége a termékdíjat természetesen áthárítja a vevőre, szerencsésebb esetben úgy, hogy a szatyorért kér kell fizetni, vagy a termékek árába építi be. Utóbbi azért sem mondható szerencsésnek, mert így épp azt a funkcióját veszíti el az adóztatás, hogy a fogyasztókban tudatosítsa a szatyrok környezeti veszélyeit, ráadásul így azok is megfizetik a "büntetést", akik nem kérnek zacskót a pénztárnál.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Mivel idén megváltoztatták a termékdíj mértékét és a díjkivetés módját, a CBA Kereskedelmi Kft. például egy közleményben hívta fel januárban a figyelmet a várható drágulásra egyes élelmiszerek, így a zöldségek és pékáruk esetén. Ezen csomagolatlan élelmiszerek értékesítésekor ugyanis kötelező ellenérték nélkül az üzletnek biztosítani a csomagolóanyagot, de ezt persze az árakban érvényesíteni tudják.

Erre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium úgy reagált: nem kell a zsömle árának feltétlenül megemelkednie, hiszen ha műanyag zacskó helyett például papírzacskókat kínálnak az üzletek, spórolhatnak a termékdíjon, hiszen utóbbi után csak 10 fillért kell fizetniük, szemben a műanyag zacskóra kivetett 8,3 forinttal.

Felmerülhet persze bennünk a kérdés, hogy ha a kereskedő, pontosabban a mi magunk, fogyasztóként meg is fizetjük termékdíj formájában a környezetszennyezés árát, az így befolyt összeget mire fordítja az állam?

Értelme nyilván annak lenne, ha az így keletkező hulladék feldolgozására, ártalmatlanítására, újrahasznosítására költenék a pénzt, amely az eredeti termékdíj-törvény bevezetőjében így is szerepel. Ennek ellenőrzésére azonban nem sok mód nyílik, miután a befolyt összeg nem kerül külön alapba, hanem az egy központosított, adó jellegű bevétel.

Ez tehát nem sok reményt jelent a most egyébként is szorult helyzetben lévő szelektív hulladékgyűjtés, és újrafeldolgozás szempontjából, hiszen a gazdasági válság következtében az így előállított másodlagos nyersanyagokat csak igen mérsékelt áron lehet eladni, megtámogatása nélkül nem sok remény van a fejlesztésre, de még a talpon maradásra sem.

Ha tehát igazán környezettudatos vásárlók szeretnénk lenni, a legegyszerűbb, ha nem növeljük a szemetet nylon zacskók használatával, helyette inkább felkészülünk a vásárlásra, és otthonról viszünk magunkkal táskát - vagy még jobb, ha vászon szatyrot, kosarat használunk - , igyekszünk mindenből visszaválthatót venni, és amit lehet, újratölteni, és persze továbbra is szelektíven gyűjtjük a szemetet.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.10.04 12:18
Sok minden érdekel, sok “projektem” van, írok róluk, miközben vannak, akik meg azt mondják, vagy a s...
hrdoktor  |  2022.10.03 04:31
A nőgyógyászati betegségeken kívül is vannak olyan betegségek, amelyek nőknél gyakrabban fordulnak e...
legacykft  |  2022.09.30 19:54
Albert Einstein az oxfordi egyetemen záródolgozatot készült íratni fizika szakos hallgatóival. Tanár...
perfekt  |  2022.09.28 10:30
A devizaáttérés esetei a következők lehetnek: forintról devizára való áttérés, devizáról forintr...
hrbonbon  |  2022.09.23 11:40
      Simonyi Judit ügyvezető igazgató A Spencer Stuart kutatásának eredményét mutatta be a Harv...
Több ezer magyar szülő rontja el így a gyerekét: vigyázz, nehogy elkövesd ezt a hibát

Mi, magyarok nem vagyunk a toppon, ha pénzügyi tudatosságról van szó, pedig fontos lenne, hogy jó példával járjunk gyermekeink előtt is.

Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. október 4. kedd
Ferenc
40. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?