18 °C Budapest

Tényleg a környezetet védi a termékdij? Nem olyan biztos az!

Pénzcentrum
2009. március 23. 05:55

Vajon elgondolkodott-e már bármelyikünk mikor kiflit, zsömlét, gyümölcsöt vásárol egy áruházban, de főképp mikor a kasszánál szinte minden egyes portékát külön szatyorba pakol, hogy ezzel több mint száz évig a földünket borító szeméthalomhoz járulunk hozzá? Pedig a termékdíjnak pont ez lenne a célja, hogy tudatosítsa bennünk ezt az égető problémát. Sajnos a siker nem garantált.

Hazánkban egy nap átlagosan több mint egymillió darab műanyag szatyor fogy el a boltokból, melyek sajnos száz év alatt sem bomlanak el, és legtöbbjüket egy használat után ki szemétre is hajítjuk, méghozzá nem is szelektíven.

A csomagolási őrület főként a nagy áruházláncoknál figyelhető meg, melyek legtöbbjénél ingyen adják a szatyrot, ha kérjük ha nem, hiszen a pénztárnál mindent bezacskóznak nekünk, és még a markunkba is nyomnak párat pluszban, ha elszakadna az egyébként érthetetlenül gyenge minőségű szatyor.

A műanyag zacskók forgalmazásának és használatának csökkentéséért számos országban indítottak civilek és állami intézmények is mozgalmakat. Van ahol a lakosság tájékoztatásával, van ahol adókivetéssel, másutt az újrafelhasználás előírásával, vagy akár a nem lebomló szatyrok forgalomba hozatalának teljes tilalmával igyekeznek ezt elérni.

Írországban például egy hónappal a 15 százalékos adó kivetése után 90 százalékkal csökkent a zacskók forgalma, majd az adó mértékét tovább emelték 22 százalékra. De számos egyéb országban, például Dániában, Izlandon, Németországban, Svédországban és Olaszországban is megadóztatják a nylon szatyrokat, Dél-Afrikában pedig a műanyag tasakokra teljes tilalom van érvényben.

Az USA egyes államaiban, így például Kaliforniában a nagyobb élelmiszerüzleteknek és élelmiszerkereskedőknek kötelezően be kell gyűjteniük a használt szatyrokat és át kell adniuk azokat egy újrahasznosító cégnek.

Hazánkban 1995 óta létezik termékdíj, mint környezetvédelmi célból működő gazdasági szabályozó. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján olvasható leírás szerint "termékdíj célja, hogy a környezetre veszélyt jelentő termékek esetén, olyan mértékben drágítsa meg az adott termék árát, amely tartalmazza a társadalom számára a környezetvédelmi veszély elhárításához szükséges fellépés költségét. A termékdíj másik célja, hogy (...) olyan konkurens termék használata irányába mozdítsa el a fogyasztót, amely hasonló környezeti veszélyt, költséget nem okoz."

Díjköteles terméknek minősül többek között a gumiabroncs, a hűtőközeg, az akkumulátor, a csomagolás, a reklámhordozó papír, az elektromos és elektronikai berendezés, és az úgynevezett egyéb kőolajtermék is, mely után a termékdíjat annak kell megfizetnie, aki a díjköteles terméket először Magyarországon forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja.

Itthon a kereskedők többsége a termékdíjat természetesen áthárítja a vevőre, szerencsésebb esetben úgy, hogy a szatyorért kér kell fizetni, vagy a termékek árába építi be. Utóbbi azért sem mondható szerencsésnek, mert így épp azt a funkcióját veszíti el az adóztatás, hogy a fogyasztókban tudatosítsa a szatyrok környezeti veszélyeit, ráadásul így azok is megfizetik a "büntetést", akik nem kérnek zacskót a pénztárnál.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Mivel idén megváltoztatták a termékdíj mértékét és a díjkivetés módját, a CBA Kereskedelmi Kft. például egy közleményben hívta fel januárban a figyelmet a várható drágulásra egyes élelmiszerek, így a zöldségek és pékáruk esetén. Ezen csomagolatlan élelmiszerek értékesítésekor ugyanis kötelező ellenérték nélkül az üzletnek biztosítani a csomagolóanyagot, de ezt persze az árakban érvényesíteni tudják.

Erre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium úgy reagált: nem kell a zsömle árának feltétlenül megemelkednie, hiszen ha műanyag zacskó helyett például papírzacskókat kínálnak az üzletek, spórolhatnak a termékdíjon, hiszen utóbbi után csak 10 fillért kell fizetniük, szemben a műanyag zacskóra kivetett 8,3 forinttal.

Felmerülhet persze bennünk a kérdés, hogy ha a kereskedő, pontosabban a mi magunk, fogyasztóként meg is fizetjük termékdíj formájában a környezetszennyezés árát, az így befolyt összeget mire fordítja az állam?

Értelme nyilván annak lenne, ha az így keletkező hulladék feldolgozására, ártalmatlanítására, újrahasznosítására költenék a pénzt, amely az eredeti termékdíj-törvény bevezetőjében így is szerepel. Ennek ellenőrzésére azonban nem sok mód nyílik, miután a befolyt összeg nem kerül külön alapba, hanem az egy központosított, adó jellegű bevétel.

Ez tehát nem sok reményt jelent a most egyébként is szorult helyzetben lévő szelektív hulladékgyűjtés, és újrafeldolgozás szempontjából, hiszen a gazdasági válság következtében az így előállított másodlagos nyersanyagokat csak igen mérsékelt áron lehet eladni, megtámogatása nélkül nem sok remény van a fejlesztésre, de még a talpon maradásra sem.

Ha tehát igazán környezettudatos vásárlók szeretnénk lenni, a legegyszerűbb, ha nem növeljük a szemetet nylon zacskók használatával, helyette inkább felkészülünk a vásárlásra, és otthonról viszünk magunkkal táskát - vagy még jobb, ha vászon szatyrot, kosarat használunk - , igyekszünk mindenből visszaválthatót venni, és amit lehet, újratölteni, és persze továbbra is szelektíven gyűjtjük a szemetet.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.09.13 09:44
Vége a nyárnak, elkezdődött a tanév is. Túl vagyunk a nyári szabadságon és ismét elkezdődtek a dolgo...
hrdoktor  |  2021.09.13 06:28
Több százezer embert érint a pánikbetegség: mit tegyünk, ha pánikrohamunk van vagy akkor, ha a körny...
kovacstunde  |  2021.09.12 14:56
  Magyarországon többnyire még csak azzal találkozunk, hogy lakásokból irodákat alakítanak ki, de N...
hrbonbon  |  2021.09.10 12:35
  The exceptional pandemic period, which is still ongoing with all its consequences,...
vezetoi-coaching  |  2021.09.09 15:33
Jelmagy. (Termék = jobbára software, de ki tudja, lehet közös nevező tangible termékekkel is) - Link...
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 17. péntek
Zsófia
37. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?