A Bajnai-csomag nyertesei: Te is köztük lehetsz!

Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnapi ígéretéhez híven tegnap közzétették a "Válságkezelés és bizalomerősítés" címre hallgató egy éves cselekvési tervet. A kormány szerint van, akit nem érint a megszorító csomag, sőt, olyan is, akik elsődleges nyertesnek tekinthető.

"Kiket nem érintenek az intézkedések?"

"Ugyan a válságkezelő kormány programja számos ponton érinti az újraelosztás rendszerét, mindazok, akik jelenleg jogosultak gyesre és gyedre, a továbbiakban is változatlan feltételek mellett fogják kapni juttatásaikat."

A jelenlegi tervek szerint a kormány két évig biztosan nem emeli a családi pótlék összegét, a gyed és a gyes jogosultsági ideje viszont három évről fokozatosan két évre mérséklődik. 

A jelenleg még érvényben lévő szabályozás szerint a gyermeket vállaló anyukák fél év munkaviszony esetén két évig jogosultak a gyedre, majd további egy évig a gyesre. Az alkotmánybíróság intésének köszönhetően ezeket a módosításokat nem lehet azonnali hatállyal bevezetni, ezért várhatóan csak jövő májustól lépnek életbe a szigorítások. Ekkortól a juttatások minimum egy, maximum két évig járnak majd, de legfeljebb annyi ideig, amennyit az anyuka munkában töltött.

Bővebben:  Ki fog itt szülni? Befagyasztott családi pótlék, gyes- és gyed-szigorítások!

"Az ún. szocpolt és kedvezményes lakáshiteleket eddig igénybe vevőket nem érintik a támogatási formákra vonatkozó jövőbeni szigorítások."

Viszont július elsejétől nem lehet majd szocpolt és kamattámogatott hiteleket igényelni. Az építőipar szereplői szerint a lakástámogatások megvonása visszaveti a lakásépítések számát, az ebből adódó veszteségek (adó- és járulékbevételek kiesése) akár a 100 milliárd forintot is elérhetik.

"A nyugdíj-megállapításra vonatkozó szabályok megváltozása kizárólag a jövőben nyugdíjba vonulókat érinti, a már megállapított juttatással rendelkezőkre kizárólag a 13. havi nyugdíjhoz és a nyugdíjkorrekcióhoz, emelésekhez kapcsolódó változások lesznek hatással."

Ugyanakkor emelkedik a nyugdíjkorhatár: az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre (fokozatosan, 2012-től kezdődően, évente fél évvel, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva). Átütemezik a 2009. évi nyugdíjkorrekciót 2010. január 1-re. A 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció határideje 2009. szeptember 1-jéről 2010. január 1-jére tolódik. A nyugdíjkorrekció következő, 2010-re tervezett ütemét hosszú távra elhalasztják, és visszavonják a 13. havi nyugdíjak második, novemberben esedékes részének kifizetését.

Hasonlóan a közszférában alkalmazottak 13. havi illetményéhez, a 13. havi nyugdíjat is egy olyan, feltételes nyugdíjpremizálási rendszer váltaná fel, amelynek kifizetése függ a GDP-növekedés ütemétől. Az eddig tervezettnél korábban kezdődik az előrehozott öregségi nyugdíjazáshoz kötődő szigorúbb nyugdíjcsökkentés. Ennek keretében a fokozatosan emelkedő öregségi korhatár elérését megelőzően legfeljebb 2 évvel lehet előrehozott nyugdíjba vonulni. A megállapított nyugdíj összege az első "hiányzó" évben havi 0,3%-kal, a második évben pedig havi 0,4%-kal csökken. 

"Kik a válságkezelés elsődleges nyertesei?"

"A személyi jövedelemadó átrendezése révén a munkavállalók 90 százaléka jobban jár, a legalacsonyabb kulcs szerint adózik, több pénz marad a zsebében. A járulékcsökkentés hatására számottevően csökkennek a munkaadók bérterhei, így alacsonyabb lesz a teljes bérköltségük, ami segít a munkahelyek megtartásáért és létesítéséért folyó versenyben. Szintén csökken a vállalatokat terhelő általános adóterhelés. Számos támogatási és hitelprogram indul munkahelymegőrzés és -teremtés céljával. Célzott uniós források, tőkejuttatások segítik a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit. A részben uniós pénzekből megvalósítandó építési, infrastrukturális beruházások jelentősen növelik az iparági vállalatok megrendeléseit."

Szakmai szervezetek, köztük a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége egyetért a munkáltatói járulékok csökkentésével, illetve az adórendszer egyszerűsítését, a közszféra hatékonyabbá tételét, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát erősítő és a célzottabb szociális rendszer kialakítását szolgáló lépésekkel.

A gyáriparosok véleménye: A gyáriparosoknak tetszik Bajnai csomagja

Nagyjából egybehangzó elelemzői vélemények szerint is jó lépés, hogy a Magyarországon túlzottan magas, munkabért terhelő közteher-csökkentéssel javítják az adórendszer belső aránytalanságait -ez ténylegesen segítheti a munkahelyek megőrzését. Ugyanakkor a munkát terhelő adók csökkentését részben az árakat terhelő adó -azaz az áfa és a jövedéki adó- növelésével kompenzálják. 

Cikkünk az áfaemelésről: Bajnai áfája: mekkora lehet az áremelkedés?

"A bölcsődeépítéssel, a családi napközi rendszerének fejlesztésével, valamint a célzott támogatásokkal segíti az állam a gyermekes anyák könnyebb újbóli munkába állását. "

A bölcsődei férőhely növelése komoly feladat: az Szociális és Munkaügyi Minisztérium is elismeri, hogy körülbelül 300 ezer bölcsődés korú gyermek több mint 10%-a részesül bölcsődei ellátásban. Ennek az aránynak a növelését indokoltnak tartják, melyhez a jelenlegi férőhelyek számát mintegy 8-10 ezerrel kellene növelni.

"Komplex, célzottabb foglalkoztatási programok segítik a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők - alacsony végzettségűek, 50 év felettiek, a nők és a romák - visszatérését a munkába."

A Magyar Tudományos Akadémia szociológusai szerint az uniós forrásokat kellene átcsoportosítani, és gazdaságilag ésszerű közmunkaprogramokat beindítani belőlük. Úgy látják: az önkormányzatokhoz nem érkezik annyi pénz, hogy munkaeszközt, vagy egy esetleg létrehozandó projekthez szakembert is fizethessen, így csak azok a munkák maradnak, amelyek sem szakértelmet, sem munkaeszközt nem igényelnek. Pedig a szakemberek úgy látják: lennének értelmes közmunkák, például a vízgazdálkodásban, árvízvédelemben vagy a mezőgazdaságban - igaz, az ilyen projektekre lényegesen több pénz kell.

"A nehéz helyzetben lévő devizahitelesek terhei a forint stabilizálódása és a bankokkal kötött megállapodások révén nem növekednek tovább."

Szintén az MTA szakértőinek véleménye, hogy több tízezer család van bajban, és ezek nem a devizahitelek miatt kerültek ilyen helyzetbe, hanem már régóta nem bírják fizetni a közüzemi vagy egyéb tartozásaikat. Ebben a hónapban csak a budapesti kilencedik kerületben háromszáz kilakoltatásról tudunk - mondta Ferge Zsuzsa szociológus, aki szerint egy válságalap létrehozása is szükséges lenne.

Ugyanakkor a kabinet tovább egyeztetne a pénzintézetekkel a hitelesek megsegítéséről: A devizahitelesek érdekében ismét tárgyalna a bankokkal a kormány