Drága dolog manapság zsidónak lenni

A gazdasági válság csak erősített a korábbi evidencián: költséges a vallásos zsidó családok élete.

A legtöbb amerikai zsidó család számára a legnagyobb teher a gyerekek egyházi iskolába járatása. Sok családban ugyanis az amerikai átlagnál több gyerek van, ezért a tandíj is megsokszorozódik. Ugyanilyen okokból többet kell költeni az iskolai felszerelésekre, a különórákra, és a gyerekek ruháira is.

A másik jelentős kiadást a kóser élelmiszerek jelentik: ezek átlagosan 30 százalékkal kerülnek többe a nem kóser áruknál. A higiénés és vallási törvények szigorú betartása mellett működő kóser éttermek pedig akár 50 százalékkal is drágábbak lehetnek a hagyományos vendéglőknél.

Ráadásul a gyakori vallási és családi ünnepek, mint például a Pészah vagy a barmicvó is komoly anyagi kiadást jelentenek.

Ugyanakkor már sokan keresik a megoldásokat. Több amerikai közösség szorgalmazza például, hogy az egyházi iskolák is legyenek állami fenntartású, vagy államilag támogatott intézmények. 

Azt is szeretnék, hogy legyen egy, az egész országra kiterjedő kampány a kóser ételek népszerűsítésére. Felmérések szerint ugyanis az amerikaiak 20 százaléka szívesen használja ezeket az alapanyagokat, magas minőségük miatt. Márpedig ha emelkedne a vásárlók száma az együtt járna a választék növekedésével, és az árak csökkenésével is. 

Ez érvényes a kóser éttermekre is. Ha lenne egy, a zsidó konyhát népszerűsítő étteremlánc, az vélhetően sok, nem zsidó vendéget is vonzana, és szintén letörhetné a tradicionális éttermek árait. 

Arra is vannak javaslatok, hogy az egyházközösségeknek milyen megtakarításokat és befektetéseket kellene eszközölniük annak érdekében, hogy csökkentsék a családok egyházi befizetéseit.