Mit titkol előlünk az élelmiszeripar? Talán jobb nem is tudni...

Különösen nagy problémát jelent az elhízás az Egyesült Államokban, ahol már a gyerekeket is elérte ez a betegség. Felmérések szerint a gyerekek 32 százaléka túlsúlyos, 16 százalékuk elhízott és 11 százalékuk már a kórosan elhízottak közé tartozik.

Ilyen körülmények között már a legnagyobb élelmiszeripari vállalatok sem hagyhatják figyelmen kívül az ellenük, illetve termékeik ellen szóló vádakat, ezért a PepsiCo a honlapján például azt hirdeti, hogy az iskolákban történő étkezési tanácsadások révén ők is segíteni tudnak a fiatalokon, többek között úgy, hogy felhívják a figyelmet termékeik cukormentes változataira, vagy a különböző általuk gyártott rágcsálnivalók alacsonyabb sótartalmú variációira.

Kérdéses persze, hogy az ilyen és ehhez hasonló akciók mennyiben foghatók fel valóban felelős vállalati tevékenységeknek, és mennyiben hathatós marketingfogásnak.

Két táplálkozás szakértő a New York-i Egyetemről hosszú éveken keresztül tanulmányozta az élelmiszeripari óriások tevékenységét, és több olyan dologra is felhívták a lakosság figyelmét, amit valószínűleg ezek a vállalatok nem szívesen hoznának tudomásunkra.

1. Több milliárd dollárt költenek olyan élelmiszerek reklámozására, ami korántsem egészséges!
Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) adatai szerint évente mintegy 1,6 milliárd dollárt költenek a cégek olyan reklámokra, amivel kifejezetten a fiatal korosztályt szeretnék elérni, hiszen ők jelentik számukra az egyik legnagyobb piacot a jövőben.

2. Az élelmiszergyártók által készíttetett felmérések gyakran megtévesztők!
Több száz ilyen tanulmány vizsgálata során fény derült rá, hogy ezek a vizsgálatok általában túlzóak az összetevők egészségességét illetően, és ezekre az eredményekre előszeretettel hivatkoznak reklámjaikban is.

3. Ezek a vállalatok támogatják a legnagyobb összegekkel az táplálkozáskutató intézményeket!
Az Amerikai Dietetikusok Szövetsége például olyan cégektől is pénzt fogad, mint a Coca Cola, akik így akár közvetlen döntéshozói hatáskörben is felléphetnek. A szövetség vezetője szerint azonban az együttműködés rendkívül fontos ezekkel a cégekkel, hiszen azáltal, hogy egy asztalnál ülnek egy tárgyalás során, nagyobb befolyással lehetnek a vállalatok döntéseire. Valószínűleg ez fordítva is igaz...

4. A feldolgozás mértékével csökken az ételek egészségessége
Az olyan ételek, amik minimális feldolgozást igényelnek, például a gyümölcsök, zöldségek, nem számítanak a cégek fejősteheneinek, azonban az olyan termények, mint a búza, kukorica, szójabab - melyek előállítását az amerikai kormány is támogatja - jóval többet hoznak a cégek konyhájára, így nem csoda, ha ezek kerülnek az ételekbe is, mégha ezek kalóriatartalma és tápértéke nem is a legmegfelelőbb. Igaz ez a gyümölcslevekre is, hiszen egy almalében jóval kevesett tápérték található, mint a friss almában, hasonlóan a fehérkenyér-teljeskiőrlésű kenyér példájához.

5. Az "egészségesebbre" cserélt ételek gyakran még rosszabbak, mint elődeik!
Az Egyesült Államokban, és számos egyéb országban, így hazánkban is sokszor esett szó az iskolákban kapható ételek-italok egészségességéről. Az USA-ban 2006-ban például az üdítőital gyártók megállapodtak, hogy az egészségtelennek tartott cukros italok helyett sport-italokat tesznek az automatákba. Igen ám, de ezek az italok is rengeteg cukrot és kalóriát tartalmaznak, amire a kisgyerekeknek egyáltalán nincs szükségük.

6. Ne higgyünk a címkéknek!
Gyakori, hogy a gyártók teleragasztják a termékeket olyan címkékkel, hogy az adott élelmiszer nem tartalmaz telített zsírokat, teljes kiörlésű lisztből készült, stb. Ezek önmagukban azonban még nem jelentik azt, hogy valóban egészségesek, hiszen ha eközben tele vannak sóval, cukorral, kevés rostot vagy egyéb tápanyagot tartalmaznak, akkor mind hiába, hiszen kalóriaszámot tekintve még mindig nincsenek a topon, de legalább a figyelmet elterelték erről a tényezőről. Ezek maximum arra jók, hogy a sok - egyébként rendkívül egészségtelen - étel közül kiválasszuk a legkevésbé károsat, ugyanakkor számos más alternatívát nem tárnak elénk.

7. A kormányoknak kevés szavuk lehet!
Hiába tudja például az Egyesült Államok politikusai, hogy rendkívül súlyos a helyzet az emberek egészségi állapotát illetően, még sem mondhatják azt, hogy egyetek kevesebbet ebből, vagy abból (de leginkább mindenből), hiszen az iparág képviselői lobbi-erejüknél fogva ezt úgy sem hagynák annyiban.

8. Az iparágnak annál több!
A pénz beszél itt is, ez nem vitás. Hiába kutatgatnak a professzorok különböző egyetemeken a világ minden táján, hogy mi egészséges, és mi nem, ezek szavahihetőségét mindig meg lehet kérdőjelezni, újabb és újabb "ellenkutatásokkal", amit a cégeknek érdekükben áll megfinanszírozni.