Csökkenő lakosság: csődbe mennek a kisvárosok?

Ilyen országok többek között Németország, Olaszország, és Közép-Kelet Európában szinte minden ország. Emellett komoly problémát jelent az is, hogy a vidéki lakosság egyre inkább fogy, és a városi lakosok száma folyamatosan nő, ami egyenetlenné teszi a munkaerő kínálatot és keresletet, így magasabb munkanélküliséget okoz a vidéki területeken.

A kisebb városokban egyre nehezebb a lefelé irányuló tendenciát visszafogni, így fokozatosan nehezebbé válik a minőségi munka és szolgáltatások megfelelő szinten tartása szakemberek nélkül. Megfelelő munka és szolgáltatások nélkül pedig egyre többen fogják elhagyni a kisvárosokat.

A lakosság számának csökkenésével viszont a szolgáltatások költségei nem változnak, ami azt jelenti, hogy a városban maradt embereknek kell megfizetniük a többletköltségeket magasabb adóterhek formájában.

A nagyobb városokban pedig szintén komoly problémákat okozhat a hirtelen megnövekedett lakosság. Itt a szolgáltatások nyújtásának költségeivel ugyan nincs probléma, viszont az egyre nagyobb kereslet miatt emelkedhetnek a lakásárak, a közlekedés pedig különösen égető kérdés.

Németországban már a nyugdíjrendszer is problémákba ütközött az elmúlt időszakban, ugyanis a csökkenő lakosságnak köszönhetően a nagy számú nyugdíjast nem tudja eltartani a jelenlegi rendszer, vagyis reform nélkül komoly problémákkal nézhetnek szembe.

A lakosság csökkenése 82-ről 74 millióra eshet 2050-re, ami 10 százalékot jelent. A legrosszabb helyzetben mégis a volt szovjet országok és a szomszédaik vannak. Bulgáriában a lakosság csökkenése az elkövetkező 40 éven belül a 35 százalékot is elérheti, Ukrajna, Oroszország, valamint Románia pedig szintén 25-35 százalékos csökkenésre számíthat.