További drágulást akarnak a pékek

A pékek képviselője úgy látja: a gabonatermelők és a malmok is emeltek az áraikon, a kereskedők is hozzájutnak jövedelmükhöz, egyedül a pékek képtelenek növekvő költségeiket érvényesíteni. A kereskedők üzletpolitikai okokból nem hajlandók az indokolható szintig emelni az árakat. Sok helyütt az olcsó kenyér a vevőcsalogató.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kenyér alapvető élelmiszer, ezért természetes, hogy árát a kereskedők igyekeznek alacsonyan tartani. A hipermarketek egy részében éppen ezért működik sütöde.

Potsa Zsófia, a gabonaszövetség főtitkára szerint a malmok többsége az idén már nem tervez további lisztáremelést. A gabonaévre való, mintegy 900 ezer tonna búzaszükségletük 75-80 százalékát már megvásárolták. Az elkövetkező áremelés elsősorban azon múlik, hogy a tonnánkénti 60 ezer forint körüli árszintről mennyire emelkedik a búza ára. A molnárok nem tartanak attól, hogy a liszt drágulása a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Potsa Zsófia szerint a malomipari cégek a lakossági fogyasztás szolid növekedésével számolnak, mert a cukrászati termékek drágulása miatt egyre többen készítenek otthon édességet.

A KSH szeptemberi inflációs jelentéséből kiderült, hogy míg a liszt fogyasztói ára egy év alatt 43,4 százalékkal, a kenyérféléké 18 százalékkal emelkedett. Ilonka Boldizsár szerint a mostani áremelkedést azonnal újabbnak kell követnie, mihelyt a liszt nagybani kilónkénti ára elmozdul a jelenlegi 82-88 forintról. A pékek - az ellenük folyó versenyhivatali eljárás ellenére - az áraikat letörő kereskedőkkel szemben olyan közös fellépésre készülnek, mint osztrák és lengyel társaik.

A 18 százalékos kenyéráremelés nem fedezi kiadásaikat - ezt jelzi az is, hogy a múlt hónapban 12 pékség bezárt. Ám sehol nem maradtak kenyér nélkül, mert a sütőkapacitás még így is másfélszer nagyobb a szükségesnél.