Fogyással gazdagabb lehetsz?!

A fent említett tétel azon az egyszerű összefüggésen alapul, hogy aki egészséges az termelékenyebb munkahelyén, s többet is tud dolgozni, mivel nem vesz ki betegszabadságot, tehát többet is keres. Ezek után egyértelműnek tűnik, hogy az egészségünkbe való befektetés, nagy hozamot eredményez nem csupán az egyének számára, hanem a családok, sőt az egész társadalom nyerhet belőle. Általában érvényesül az a tétel, hogy a férfiak, ha a feleségük beteg lesz kevesebbet dolgoznak, míg a nők, ha a férjüknek kell a munkától távol maradniuk, többet. Így vagy úgy, de mindenképpen nehezebb helyzetbe kerül a család.

Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzorának jutott eszébe az ötlet, hogy ne csak a szegény országokban vizsgálják meg az egészségi állapot és a gazdagság közötti kapcsolatot, hanem a tehetősebbeknél is.

A kutatás néhány érdekes, és első hallásra nehezen hihető következtetésre jutott: az egyik faktor, amely hatással van a pénzügyi helyzetünkre az az, hogy mennyit álltunk az eső alatt, vagyis inkább az, hogy milyen magasra nőttünk. Mielőtt azonban rögtön Napoleonra és a komplexusára asszociálnánk, nézzük meg a mélyebb összefüggéseket.

A kutatók szerint a magasság a gyermekkori egészségi állapotra vezethető vissza, valamint a body mass indexre (BMI), amely az egészségi állapot indirekt mércéjének számít. Ezek, valamint egyéb faktorok vezetnek arra a következtetésre, hogy a kis emberek, illetve az elhízottak nehezebb sorsa számíthatnak. Ugyanakkor ezek a tényezők inkább a társadalmi elfogadottságra vannak nagyobb hatással, mint magára a termelékenységre.

A kutatás célja nem az alacsony, dundi hölgyek elkeserítése, hanem a közegészség fontosságának bemutatása. Egy 5 évvel ezelőtt készített tanulmány szerint a szegény országokban az alapvető egészségügyi feltételek megteremtése is óriási hatással van a gazdasági növekedésre. Egy, a 20. század elejétől a '90-es évek közepéig tartó korszakot felölelő tanulmány szerint a jobb egészség mintegy 30 százalékos gazdasági növekedést eredményezett.

Egy ennél jobb példát mutat egy 26 gazdag országot átfogó 1960 és 2000 közötti időszakra vonatkozó tanulmány, amely kimutatta, hogy a szív-és érrendszeri halálozási arány csökkenése robosztus előrejelzője volt a bekövetkező gazdasági növekedésnek. A modellben 10 százalékos csökkenés 1 százalékos 1 főre jutó jövedelemnövekedést eredményezett. Első ránézésre ugyan nem tűnik hatalmas mértékűnek, azonban hosszútávon mindenképpen lényeges tényező.