Milliós beruházások: elfújta őket a szél

Ez Európában igencsak szerény teljesítménynek mondható, a listavezető Németországban 18,5 ezer megawattnyi kapacitást építettek már ki.

A magyar duplázás szerénységét jelzi az is, hogy a szélenergia aránya a megújuló energiaforrásokból származó áramtermelésen belül tavaly - 16 működő szélerőmű mellett - alig fél százalékot ért el, ez a teljes hazai villamosenergia-fogyasztásnak csupán 0,02 százaléka.

Valódi áttörésre a következő egy-két évben annak ellenére sem lehet számítani, hogy a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) 2006 márciusáig több mint kilencszáz megawatt összteljesítményű szélerőmű létesítésére adtak be engedélykérelmet.

A szükséges engedélyek beszerzése legalább két évet igényel, és a gyártó cégek is csak egyéves határidővel vállalják a turbinák szállítását. Ennél is nagyobb akadály, hogy a MEH az idén tavasszal 330 megawattban korlátozta a hálózatra csatlakoztatható szélerőművek maximális kapacitását. Emiatt az előkészítés alatt lévő szélerőműpark- beruházások méretét megfelezték, így a fejlesztőknek teljesen újra kell írniuk az üzleti terveiket. Emellett - bár ezzel nem a szélerőműveket célozták meg - elriaszthatja a beruházókat az az intézkedés is, amelynek értelmében szeptember 1-jétől a megújuló energiaforrásokból termelt áram csak abban az esetben tartozik az államilag támogatott 23,5 forintos árat garantáló kötelező átvétel hatálya alá, ha a MEH az adott erőműnél már megállapította ennek maximális kvótáját.

A fő probléma, hogy a kötelező átvétel keretében kifizetett állami támogatás összege már tavaly is meghaladta a harmincmilliárd forintot. Ebből a szélerőművek még alig 91 millió forinttal részesedtek, ám a 330 megawattos kapacitás esetén ez az összeg már elérheti a 6,4 milliárd forintot.

Emellett az MEH szerint óriási gond, hogy a villamosenergia-hálózat néhány száz megawatt teljesítmény felett nem képes elviselni, ha a szélerősség váltakozásával együtt az erőművek áramtermelése is ingadozik.