2018. augusztus 20. hétfő István

7 pecsét alatt őrzött lista: ezek az üzletláncok építkezhetnek Magyarországon


Bő egy éves jogi huzavona után tett eleget a Pénzcentrum közérdekű adatigénylési kérelmének a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. Mutatjuk, ki kapott felmentést a Plázastop néven elhíresült törvény alól, illetve kinek tiltották meg a fejlesztést a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban.

Újabb bő egy éves jogi huzavona után végre eleget tett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (HBMK) a Pénzcentrum Plázastop néven elhíresült törvény (lásd alább keretes írásunkat) alóli felmentési kérelmekkel, illetve azokhoz kapcsolódó szakhatósági állásfoglalásokkal kapcsolatos, ismételt közérdekű adatigénylési kérelmének. Az ügy pikantériája, amely egyben kiváló látlelet a magyar jogrendszer működéséről, hogy ezt a kört ugyan már egyszer lejátszottuk a hivatallal, ők mégis újra megtagadták folytatólagos adatokra irányuló kérésünket.

Emlékeztetőül: ahogy arról 2017. április 20-án megjelent cikkünkben beszámoltunk, 2015 folyamán tereltük elsőként jogi útra adatigénylési kérelmünket, akkor a 2015. február 1. és 2015. szeptember 23. közötti időszakra vonatkozó felmentési kérelmekre voltunk kíváncsiak. Keresetünket 2017 áprilisában - első majd másodfok után - a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság hagyta jóvá, amelynek a HBMK maradéktalanul eleget tett. Mint arról beszámoltunk, a vonatkozó időszakban a hivatal 19 kérelemből 18 esetben hozzájárult, egy esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket.

A Kúria ítéletével a kezünkben már bátrabban fordultunk 2017. április 4-én újra a Kormányhivatalhoz, folytatólagos adatokat kérve, meglepetésünkre azonban a HBMK május elején újra elutasította az igénylést. A Korábbi jogi ügymenet tapasztalataira támaszkodva még 2017 júniusában indítottunk keresetet, amelyet első fokon és másodfokon is helyben hagyott a bíróság, és kötelezték az alperest az adatigénylés teljesítésére. Ennek - kisebb elektronikus levelezésben felmerült malőrt követően - néhány nappal ezelőtt eleget is tett a Kormányhivatal. A teljes jogi hercehurcához ajánljuk figyelmedbe a Debreceni Törvényszék "9.G.40.062/2017/13." számú ítéletét.

Mi az a Plázastop-törvény?

A Plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű volt: megtiltották Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését. A 2012 januárjától hatályos módosítás eredetileg 2014. december 31-én került volna kivezetésre, a parlament végül - az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére - mégis a moratórium meghosszabbításáról döntött. Az 2015-től hatályos új Plázastop-törvényben ugyanakkor könnyítést jelentett, hogy az eredetileg 300 nm-es határt kitolták 400 nm-re. Továbbá, ahogy az eredeti törvényben, úgy az új szabályozásban is hagytak egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el országos illetékességgel a felmentésért folyamodók ügyében.

18 hónap mérlege: 54 igen, 11 nem!

A jogi bevezető után jöjjenek a tények. Folytatólagos adatigénylési kérelmünkben a 2015. szeptember 24. napja és 2017. március 31. napja közötti időszakot jelöltük meg, amely alatt a Kormányhivatal 65 kérelemből 54 esetben hozzájárult, 11 esetben pedig megtagadta a Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmeket. Ha regionális bontásban nézzük a kérelmeket, akkor jól látható, hogy a legtöbben Budapesten (18), illetve Pest megyében (16) folyamodtak hozzájárulásért, míg négy megyében - Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy - nem volt próbálkozás sem.

A Pénzcentrum birtokában lévő szakhatósági állásfoglalásokat lapozgatva pedig már az is feltűnik, hogy a jelzett időszakban főként már meglévő építmények bővítésére, felújítására vagy profilváltásával kapcsolatban nyújtottak be kérelmeket a hivatalhoz. Az ismertebb nevek közül ilyen például a GABLINI Vagyonkezelő Zrt., amely budaörsi autószalonjának, illetve szervizének bővítésére kapott hozzájárulást; vagy a Budathlon Kft., amelynek a győri Decathlon áruház bővítésére beadott kérelmét utasították el.

Az állásfoglalásokat böngészve viszont az is egyértelmű, hogy bővítés, felújítás vagy profilváltás kapcsán nem voltak tiltólistán a legismertebb hazai üzletláncok. A Lidl például ugyanúgy megkapta két budapesti (X. és XXII. kerület) boltjának átalakítására az engedélyt, mint például a COOP-okat üzemeltető UNIÓ COOP Zrt. De, ha már plázastop néven futott be a köztudatba a törvény, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a MOM Park bevásárlóközpont - azaz pláza - komolyabb belső átalakítása sem szúrta a szemét a hatóságnak; 4 különböző engedélyköteles munkálatra is áldásukat adták.

Na persze akadtak komolyabb új építésű beruházási kérelmek is a 2015. szeptember 24. és 2017. március 31. közötti időszakban. A hozzájárulást kapott kérelmek közül érdemes kiemelni például az IKEA Lakberendezési Kft.; az UNIO COOP Zrt., vagy épp a CBA-kat üzemeltető vállalkozások (CBA Kereskedelmi Kft.; C.B.A. MAGYAR Kft.) kérelmeit. A svéd bútoróriás esetében a soroksári áruházról van szó, míg a COOP Kisgyőrben, a CBA pedig Kistarcsán és a főváros XVI. kerületében építhet(ett) új élelmiszer áruházat.

Ezzel szemben a LIDL Magyarország Bt - hiába kapott engedélyt több átalakításra is - két új beruházását (Tata és Budapest XIII. kerülete) is visszadobta a hatóság. A szakhatósági állásfoglalások szerint az egyik fő gond ezekkel például az volt, hogy a "napi fogyasztási cikkek forgalmazása napi szinten számottevő vásárlói forgalmat, így jelentős gépjárműforgalom-növekedést generál, ami az érintett területen a levegő minőségének romlását okozza és növekvő zajterheléssel jár." Közérdekű adatigénylésünkből viszont az is kiderült, hogy a szóban forgó időszakban a többi ismert élelmiszer- és más multi nem állt sorba pofonért; nincs nyoma ugyanis beadványnak például se az ALDI, se a SPAR, se más lánc részéről.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy egy beruházásával ügyesen sakkozott a Lidl. Régóta cikkezik a sajtó ugyanis a budai Lidl-plázáról, és most már a kérelmekből is egyértelmű, hogy kinek is sikerült helyettük zöld lámpát kapni a fejlesztésre. A szakhatósági állásfoglalások között ugyanis feltűnik, hogy a 1027 Budapest, Csalogány utca 43. szám alatti, vegyes funkciójú ingatlanfejlesztés keretében megvalósuló, 1960 négyzetméteres élelmiszer áruházra az OTP Ingatlan Zrt. adta be a kérelmet. A bírálók pedig megállapították, hogy a "kereskedelmi építmény működésének hátrányos következményei a létesítésétől várható előnyöket nem haladják meg."

>>> A szakhatósági állásfoglalások letöltése! <<<

Érdekesség továbbá, hogy 4 magánszemély beruházási terve is szabad utat kapott a hivataltól. Koncz Benő terménykereskedő épületet álmodott Ceglédre; Erdélyi Gyula egy 39 lakást és 9 üzletet számláló fejlesztésre kapott hozzájárulást; de Mekis János békéscsabai használtruha üzlete; és a Hudák Miklós nevéhez köthető meglévő üzletház átalakítása, és bővítése is zöld lámpát kapott. Megtagadták ugyanakkor az építkezést Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatától. A Dr. Tóth József vezette testület szolgáltatóházat nyitott volna a Klapka utca 17-19. szám alatt, de a szakhatóság szerint

A kialakítani tervezett üzletek végleges profiljának ismerete hiányában nem jelezhető pontosan előre a komplexum által várhatóan generált vásárlói és beszállítói forgalom, de a Bizottság forgalomnövekedéssel számol, amelyből eredő negatív hatások kezelésére a megvalósítás környezetében lévő úthálózat képességét aggályosnak találja. (...) Ugyancsak aggályosnak tartja a létesítés és a működés során, valamint a forgalomnövekedés következtében várható környezeti- és zajterhelésből származó kedvezőtlen élettani hatásokat. (...) Budapest XIII. kerülete kereskedelmileg nem ellátatlan

- írják többek között a szakhatósági állásfoglalásban.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, egy konkrét példa: kalkulátorunkban 1 millió forintos hitelösszeget, és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót a K&H Bank nyújtja, náluk 20 033 forintos törlesztőt ígér a 8,81%-os THM; de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében 20 252 forintos törlesztővel számolhatunk havonta. Emellett érdemes még megemlíteni a CIB Bank, a Budapest Bank, a Cofidis, az ERSTE Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS