Delphi gazdasági fórum: ezen rengeteget veszíthet most Európa, nagyon észnél kell lenni

Konstantinos Bikas nyugalmazott görög nagykövet, a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője arra a felvetésre, hogy külső vagy belső veszélyektől kell-e inkább tartania Európának, azt mondta: egyértelműen a belsőktől. A világ gyorsan fejlődik, a versenyképesség fontos a munkahelyek megőrzése érdekében. És amikor elveszítjük a versenyképességet, elveszítjük a biztonságot - tette hozzá. Példaként említette, hogy a mesterséges intelligencia (AI) terén Európa le van maradva. A mesterséges intelligenciának áramra van szüksége. Az AI költségeinek 40 százalékát az áram teszi ki, ha az áram háromszor-négyszer drágább Európában, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban, akkor a mesterséges intelligenciára épülő innováció oda fog kerülni - fejtette ki.

Hozzátette: az EU-ban élő emberekben, például a portugálokban, a görögökben, a finnekben, a németekben, a hollandokban, nincs az az egységérzet, mint az Egyesült Államok vagy Kína lakosságában, ami nehézséget okoz. Versenyképesnek kell lenni, össze kell fogni az erőket, de mindenki a másikra néz, és azt mondja: oké, te tedd először a pénzed, aztán én jövök később. Ezért nem egészült ki az egységes bankrendszer, vagy az egységes energiarendszer. A társadalmak lassan haladnak. Gyorsabban, egyszerűbben kell megoldaniuk a problémát az európaiaknak - együtt és ideológia nélkül - vélekedett a nagykövet.

Mariana Bozesan, az AQAL Capital elnöke szerint az EU elmaradt az AI alkalmazásában Kínához képest. Sürgette az olcsó energia elérhetővé tételét, a kvantumtechnológia és a fúziós erőművek elterjesztését, mert szerinte erre alig 10-15 év áll rendelkezésre.

Stavros Drakoularakos, a Philip Morris International európai kommunikációs igazgatója rámutatott: általánosan elfogadott, hogy az innováció az első, a szabályozás ezután következik. Például a mesterséges intelligencia (AI) esetében, különösen az Egyesült Államokban ez látszik. Európában ugyanakkor szerinte néha "a hintót a ló elé tesszük", tehát a szabályozást helyezik előtérbe, és aztán elvárják, hogy az innováció azon belül megtörténjen. És ez így nem működik - húzta alá. Megjegyezte: Európának lehet, hogy nincs hadserege, de erős gazdasága van, gazdag nemzetek alkotják. Biztosnak nevezte, hogy az EU tagállamai képesek lesznek egy erősebb európai identitás felé haladni, miközben megőrzik saját örökségüket és nemzeti identitásukat.

Egész Európa veszít az ízesített e-cigaretták feketekereskedelme miatt

Egyre súlyosabb problémával néz szembe az eldobható ízesített e-cigaretták (vape) európai piaca, mert a termékek csaknem felét a szürke- vagy a feketekereskedelem adja - mondta Christos Harpantidis, a Philip Morris International (PMI) globális vállalati ügyekért felelős vezetője a 11. delphi gazdasági fórumon.

A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung (Fraunhofer ISI) legfrissebb európai tanulmányát idézte, amely első alkalommal átfogóan vizsgálta a piaci struktúrákat, az ellátási láncokat és a származási országokat. A szabályozatlan vape termékek forgalma már most meghaladja a 6,6 milliárd eurót (2558 milliárd forintot), becslések szerint 2030-ra a 10,8 milliárd eurót is elérheti. Az érintett készítményeknek pedig mintegy 90 százaléka Kínából származik - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban forgalomban lévő ízesített e-cigaretták csaknem fele illegális eredetű: nagyjából 35 százalék hamisított, további 13 százalék sem felel meg a jogszabályoknak.

Kitért arra, hogy az ismeretlen eredetű termékek fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek, az illegális szereplők figyelmen kívül hagyják a fogyasztóvédelmi előírásokat és a fiatalkorúak védelmét. Társadalmi konszenzus kell: kiskorúak sem legális, sem illegális nikotintermékeket nem használhatnak, ebben mindenkinek felelőssége van - emelte ki. Mindemellett a feketekereskedelem gazdasági szempontból is aláássa Európát, az uniós és nemzeti költségvetések évente több millió euró bevételtől esnek el, amely bűnszervezetekhez kerül. Közben torzul a legális piaci verseny, és hosszú távon munkahelyek is veszélybe sodródhatnak.

A PMI 2019 és 2023 között csaknem 290 milliárd euró gazdasági értéket teremtett az EU-ban, közvetve nagyjából 1 millió munkahelyet, valamint 19,6 milliárd euró értékű beruházással több mint 45 ezer kis- és középvállalkozást támogatva.

A globális vállalati ügyekért felelős vezető szerint a szélsőséges tiltások nem oldják meg a gondot, hanem éppen ellenkezőleg, erősítik a feketekereskedelmet, hiszen a kereslet nem szűnik meg, csupán az illegális csatornák felé terelődik.

"Ez egy rendszerszintű probléma, amelyet egyetlen szereplő sem tud önállóan megoldani. A vállalatok a maguk részéről mindent megtesznek: saját értékesítési csatornáikat teljeskörűen ellenőrzik, edukálják a kiskereskedőket, technológiai megoldásokat vezetnek be az életkor-ellenőrzés érdekében. Ugyanakkor ez nem elegendő, a feketekereskedelem visszaszorításának kulcsa a megfelelő szabályozási keretrendszer. Hatékony ellenőrzésekre, a kereskedők fokozott felelősségére, megfelelő szankciókra, valamint következetes hatósági fellépésre van szükség" - mondta.

Az idei, 11., április 22. és 25. között megrendezett fórum több mint 1000 előadót hoz össze a politika, az üzleti élet, az akadémiai élet és a civil társadalom területéről. Az esemény célja, hogy feltérképezzék és értelmezzék a világban zajló átalakulásokat.