Vége a gázerőművek uralmának? Itt az új technológia - ez a kombináció forradalmasíthatja a hazai energiatermelést

A 2010-es években indult napenergia-beruházások jelentősen környezetbarátabbá tették a hazai áramtermelést és csökkentették az importarányt, de komoly kihívások elé állították a hálózatot. Míg napközben a hatalmas naperőmű-kapacitás bőségesen ellátja a piacot, naplemente után gyorsan hiányállapot lép fel. Ilyenkor a magasabb költséggel termelő gázerőművek és az import határozzák meg a villamos energia árát, ami jelentős drágulást okoz. A szélerőművek éppen ebben az esti, túlkínálat nélküli időszakban nyújthatnak megoldást.

A hazai szélenergia-hasznosítást évekig ellehetetlenítette a településektől előírt 12 kilométeres védőtávolság, amelyet 2024-ben 700 méterre csökkentettek. A legújabb energiatörvény-módosítások, amelyek egyúttal 868 milliárd forint uniós helyreállítási forrás lehívását is lehetővé teszik, további enyhítéseket hoztak. Kiemelt fontosságú az úgynevezett könnyített térségek bevezetése, ahol a gyorsabb engedélyezési eljárás mellett a főszabály szerinti 130 méter helyett akár 199 méter magas szélturbinák is felépülhetnek.

Ezek a térségek a jövőben jelentősen bővülnek, hiszen a már meglévő északnyugat-magyarországi területek mellett hamarosan további 25-28 zónát jelölnek ki, különös tekintettel a közép-alföldi régióra. A WWF Magyarország és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont elemzései rávilágítottak arra, hogy a korábbi vélekedésekkel ellentétben az Alföldön komoly, akár 7-10 ezer megawattnyi kiaknázatlan szélenergia-potenciál rejlik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vallott a jövőkutató: ugyanaz lehet a világméretű klímatragédia ellenszere, ami egyben a legnagyobb veszély is

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után.

A régió ráadásul kiválóan alkalmas hibrid rendszerek kialakítására is. Ha a meglévő naperőművek mellé, azonos hálózati csatlakozási pontra szélturbinákat építenek, a két technológia nagyszerűen kiegészíti egymást. Míg tisztán napelemekkel nagyjából 20 százalékos kihasználtsági mutató érhető el, a nap- és szélenergia kombinálásával ez az arány elérheti az 50 százalékot, energiatárolókkal kiegészítve pedig akár a 60-70 százalékot is.

Jelenleg Magyarországon 37 szélerőműpark üzemel 330 megawatt beépített teljesítménnyel, zömmel Mosonmagyaróvár és Komárom térségében. A korábbi magasságkorlátozás miatti 80-90 méteres tornyok nem tették lehetővé a hazai szélpotenciál maximális kihasználását. A Kárpát-medence sajátosságaiból adódóan a gazdaságos működéshez szükséges szélsebesség csak nagyobb magasságban érhető el. A 199 méteres magassági határérték, amely 120-140 méteres toronymagasságot és 60-70 méteres lapátokat jelent, már ideális feltételeket biztosít. A Vestas és a Siemens modern, 5 megawattos turbinái ráadásul egységnyi energiatermelésre vetítve kisebb területet foglalnak el, mint a régebbi, 1-2 megawattos modellek, így a környezeti terhelésük is mérsékeltebb.

A méretgazdaságosság miatt a szélerőműparkokat leginkább nagy léptékben érdemes építeni, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő csatlakozási lehetőség a nagyfeszültségű hálózaton. A MAVIR adatai szerint jelenleg 342 szabad vagy kiépíthető csatlakozási pont áll rendelkezésre. Mivel az új hálózati szakaszok kialakítása rendkívül költséges és időigényes, egyre nagyobb az érdeklődés a vállalatok saját áramigényét fedező, kisebb telephelyi szélerőművek, valamint a meglévő megújulóenergia-termelők mellé telepített, a hálózatot tehermentesítő hibrid megoldások iránt.

A kormányzati célkitűzések szerint 2030-ra a hazai szélenergia-kapacitás elérheti a 3-4 ezer megawattot, és a MEKH felmérései alapján már most is mintegy 1500 megawattnyi fejlesztés van előkészületi fázisban. Az első új beruházások termelésbe állására azonban legkorábban az évtized végén kerülhet sor. Egyetlen projekt megvalósítása is 3-4 évet vesz igénybe, mivel a környezetvédelmi engedélyezés részét képező madár- és denevérmegfigyelés önmagában egy teljes évet követel meg, emellett számolni kell a hálózat megerősítésének időigényével és a berendezésekre vonatkozó hosszú gyártói várólistákkal is.

Ha az új kapacitások kiépülnek, azok jelentős állami támogatás nélkül, tisztán piaci alapon is jövedelmezőek lehetnek, mivel a magasabb árfekvésű esti órákban képesek majd bevételt termelni. A kapacitásbővülés egyértelmű vesztesei a földgáztüzelésű erőművek lesznek. A villamosenergia-piacon alkalmazott árazási mechanizmusban ugyanis a nulla határköltséggel, ingyenes energiahordozóval működő szélerőművek minden esetben megelőzik a drágábban termelő gázerőműveket, így a szélenergia térnyerése a jövőben tovább szűkíti a gázüzemű termelők mozgásterét.