Nem várt fordulat a csúcstalálkozó után: súlyos csapást mértek az Egyesült Államok legfontosabb vállalataira

A kínai kereskedelmi minisztérium hétfői bejelentése szerint a kínai exportőrök a jövőben nem szállíthatnak kettős felhasználású – vagyis polgári és katonai célokra egyaránt alkalmas – termékeket a szankcionált amerikai cégeknek. Az intézkedés tíz olyan vállalatot érint, amelyek a védelmi iparban, az űrkutatásban, valamint a ritkaföldfém-bányászatban tevékenykednek. Köztük van a Ball Aerospace & Technologies, az Oshkosh Defense, az L3Harris Maritime Services, valamint az MP Materials és a USA Rare Earth ritkaföldfém-kitermelő társaság is.

A tárca közleményében kiemelte, hogy a lépéssel az Egyesült Államok kirívó magatartására reagálnak, amellyel Washington kibővítette az úgynevezett kínai katonai vállalatok listáját. A korlátozás ráadásul nemcsak a kínai exportőrökre vonatkozik, hanem bármely olyan külföldi szervezetre és magánszemélyre is, amely kínai eredetű, kettős felhasználású termékeket adna tovább a szankcionált cégeknek.

Ezzel párhuzamosan a kínai pénzügyminisztérium negyvenhat amerikai vállalatot – köztük a Lockheed Martin, a Raytheon és a General Dynamics leányvállalatait – zárt ki a kormányzati beszerzésekből.

A szankciók közvetlen előzménye, hogy az amerikai védelmi minisztérium a hónap elején több jelentős kínai technológiai óriást, köztük az Alibabát, a Baidut és a BYD-t is felvett a kínai hadsereghez köthető vállalatok listájára. Ez a besorolás kizárja az érintett cégeket az amerikai katonai megrendelésekből. A Baidu visszautasította a vádat, és teljesen megalapozatlannak nevezte azt az állítást, miszerint katonai kötődéssel rendelkezne.

A fejlemények arra utalnak, hogy a májusi pekingi csúcstalálkozón elért vámcsökkentési megállapodás ellenére a technológiai és védelmi rivalizálás továbbra is a két szuperhatalom közötti feszültségek egyik legfőbb forrása maradt.