Lecsaptak a kisvállalkozók a kamatmentes gyorskölcsönre: ez menti meg őket a csődtől?

Az a koronavírus-járvány negatív hatásainak ismeretében korántsem meglepő, hogy a hitelkérelmek döntő többsége a vendéglátás, a kiskereskedelem és a turisztika területén működő vállalkozások részéről érkezett – írta az Mfor. A gyorskölcsönt a március 8-i indulása után április 12-ig több mint 3200 vállalkozás igényelte, 25 milliárd forintot meghaladó összértékben. Ekkor bővült a jogosultak köre: a 2019-es alapítású, pozitív üzemi eredményű cégek számára is elérhetővé vált a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön.

Fontos változás volt továbbá, hogy a 2021. március 8. előtti időszakban történt, 50%-os, vagy azt meghaladó mértékű tulajdonosváltás már nem kizáró ok a hitel felvételénél, az ilyen jellegű  tranzakciók csak ezen dátumot követően nem engedélyezettek a hitelfelvétel szempontjából. 

A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön az MFB Pontokat működtető öt kereskedelmi banknál érhető el: az OTP, MKB, Takarékbank, Budapest Bank (BB), és a Gránit Bank pontjain. Eredetileg 55 ágazat – például a turisztika és a vendéglátás – mikro-, kis- és közepes vállalkozásai (mkkv), valamint egyesületei igényelhették, amelyek a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek. Május 10-én azonban lazítottak a feltételeken, így az immár valamennyi ágazatban tevékenykedő mkkv által elérhető, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek:

• rendelkeznek 2020-as évre vonatkozóan teljes lezárt (12 hó) beszámolóval
• 2020-ra vonatkozó árbevételük nem nagyobb, mint 100 millió forint
• 2020-ra vonatkozó tárgyévi éves átlagos állományi létszámuk nem nagyobb, mint 25 fő
• 2020. évi árbevételük minimum 30 százalékkal alacsonyabb, mint a 2019. évi.

A kölcsön fontos feltétele, hogy az igénylő vállalkozás rendelkezzen 2019-re vonatkozóan is lezárt üzleti évvel, mert a felvett összeg nem haladhatja meg a 2019-es árbevételét.

Kutatást készít a Pénzcentrum

Hogy pontos képet kapjunk a kisvállalkozások mindennapjairól, az elmúlt évek nagyszabású átalakításainak rájuk gyakorolt hatásairól, egy félmérés keretében gyűjtünk információt arról, hogyan vették a cégek ezeket az akadályokat, milyen folyamatok indultak el, és milyen megoldások segítenék őket hatékonyabb működéshez, főleg az adminisztratív feladatok automatizálásában, hogy energiájukat az üzletre összpontosíthassák.