Azért ez elég kemény: egyre kevesebben akarnak így élni Magyarországon

Több mint nyolcezer céggel kevesebb működött Magyarországon 2019 második negyedévének végén, mint egy évvel korábban - drült ki a Bisnode legfrissebb adataiból. Hiába alapítottak több új céget, jelentettek kevesebb csődöt és indítottak kevesebb felszámolást és kényszertörlést, mint az egy évvel ezelőtti időszakban, ezek együtt sem tudták ellensúlyozni a működő cégek számának csökkenését: a 2018 második negyedévi 499 804-hez képest idén 491 687 aktív cég szerepel a Bisnode cégcsoport legfrissebb, június végi adataiban, ami több mint másfél százalékos csökkenés.

A cégalapítási kedv látványosan, több mint 8 százalékkal emelkedett, az egy évvel korábbihoz képest 1 129-cel több, összesen 14 935 céget hoztak létre. A csődök eleve nagyon alacsony száma tovább csökkent: 14 helyett csak 12 volt, miközben a megszűnések száma közel 4 százalékkal, 19 534-re emelkedett.

Iparágak szerint az új cégalapítások számát nézve messze az építőipar vezet: itt alapították a legtöbb új céget, szám szerint 3024-et, ami 23 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 2458-hoz képest, és közel kétszer annyi, mint a második helyen álló szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat (1 514 új cég). A dobogóra a Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazat került még fel, 1 348 új céggel. Az arányokat tekintve viszont a nemfém ásványi termék gyártás iparág produkálta legnagyobb emelkedést, igaz az elért 53 százalékos növekedés valójában csupán alig több mint egy tucat új céget jelent: a tavalyi időszak 26 cégéhez képest idén 40 újat alapítottak.

Számos ágazatban ugyanakkor a cégalapítási kedv visszaesése észlelhető, vagyis az idei első félévben kevesebb új cég született, mint egy éve. Ide tartozik a textilipar, a gépipar, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a bútorgyártás, a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, művészet, szórakoztatás, szabad idő, illetve a legnagyobb visszaesést (79-cel kevesebb új cég) produkáló kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) ágazat. 

A működő cégek számát tekintve általános a visszaesés minden iparágban, kivételt csak három ágazat képez: 

• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (0,7%), 
• kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) (2,7%), illetve 
• építőipar (2,7%). 

Közülük az építőipar mutatta a legnagyobb növekedést, ahol a tavalyi hasonló időszakhoz képest 1300-zal több cég működött Magyarországon a Bisnode adatai szerint. 

A legtöbb céget a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területe vesztette, ahol a korábbi adatokhoz képest 1686-tal kevesebb aktív cég volt (tavalyhoz képest 2 százalékos visszaesés), de ehhez hozzátartozik, hogy itt működött a legtöbb cég az iparágak közül, összesen 81 602. Sok céget vesztett még a nagykereskedelem és a kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár): 1665-tel és 1488-cal kevesebb cég működött, ami 4, illetve 2,8 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

Nyolc ágazat feltűnően kiemelkedik a többi közül: az építőipar, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Mindegyikük esetében ezres nagyságrendű a megszűnt cégek száma, illetve ezer körüli a kényszertörléseké, és sokkal többször fordult elő végelszámolás, valamint több csődre is volt példa, mint a többi iparág esetében. Ehhez persze hozzátartozik, hogy ezekben az iparágakban volt a legtöbb működő cég.

A legtöbb megszűnt céget (2452) és a legtöbb végelszámolást a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a legtöbb felszámolást (434) az építőipar, a legtöbb csődöt (4) a nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár), a legtöbb kényszertörlést (1589) holtversenyben az építőipar és a nagykereskedelem ágazatában regisztrálta a Bisnode. Jelentősen - 26 és 38 százalékkal - csökkent ugyanakkor tavalyhoz képest a kényszertörlések száma a kiskereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén (pontosan 475-tel, illetve 447-tel kevesebb ilyet regisztrált a cégcsoport).

A megyék közül mindössze egy olyan volt, ahol nőtt a cégek száma tavalyhoz képest: Nógrád megyében kevesebb mint fél százalékos emelkedést jelentett az, hogy 21-gyel több működő cég volt idén.

- tette hozzá Keleti József, a Bisnode Magyarország ügyvezetője. Jelentős földrajzi eltérés van a cégek számát tekintve: Budapesten és Pest megyében fél-egy nagyságrenddel magasabb a működő cégek száma, mint a többi megyében. A fővárosi 193 685-tel, illetve a Pest megyei 75 854-gyel szemben a legerősebb megye Győr-Moson-Sopron, ami 18 605 működő céget tudott felmutatni. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb a cégalapítási kedv is az előbbi kettőben volt: a fővárosban 7252, Pest megyében 2151 új céget alapítottak ebben az időszakban. Eközben a többi megyében csak egy volt, ahol megközelítette az 500-at az új cégek száma (Szabolcs-Szatmár-Bereg: 496). A legkevesebb cég (4303) Nógrádban működött 2019 második negyedévének végén.

Érdemes tehát továbbra is külön összemérnünk a megyéket, leválasztva róla a hazai működő cégek összesen 54 százalékának helyet adó fővárost és Pest megyét. Ez alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg vezet a cégalapítási kedvet tekintve, ahol 496 új céget hoztak létre a vizsgált időszakban (19 százalékkal többet, mint tavaly), a legpasszívabb pedig Tolna megye volt, ahol 154 új céget alapítottak. A legtöbb megszűnt céget, 703-at, Bács-Kiskun megyében, a legtöbb felszámolást, 146-ot, Szabolcs-Szatmár-Beregben, a legtöbb végelszámolást, 203-at, Borsod-Abaúj-Zemplénben, a legtöbb kényszertörlést, 352-t, Komárom-Esztergom megyében regisztrálta a Bisnode cégcsoport. 

Kiugró adatokat keresve feltűnő, hogy Nógrád megyében tavalyhoz képest 31 százalékkal több céget (156-ot) alapítottak, hogy Komárom-Esztergomban közel 50 százalékkal több (572) cég szűnt meg, hogy Baranyában 128 százalékkal nőtt a felszámolások (98), Szabolcs-Szatmár-Beregben 48 százalékkal a végelszámolások (124), Zalában pedig 213 százalékkal a kényszertörlések (169) száma.