Eltörölhetik ezt az adót: a cégek is ezzel járnának jól

A reklámadó története 2014-ben kezdődött, amikor is hatályba lépett egy új, reklámtevékenységet adóztató, szektoriális adó. A törvény rövidsége és a saját célú reklámot is hatálya alá vonó, ezzel szinte mindenkit érintő adó sok fejtörést adott a cégeknek. A történetet tovább bonyolította, hogy az Európai Bizottság 2016-ban megtámadta a reklámadót, kifogásolva - egyéb szabályai mellett - annak progresszív jellegét (magasabb árbevétel nagyobb mértékű adóztatása). A Bizottság többek között azzal érvelt, hogy az adó felépítése indokolatlanul nem adóztat cégeket (100 milliós árbevétel alatt), míg másokat, szintén indokolatlanul túl magas adóval súlyt (20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalék, amely később 50 százalékra emelkedett).

Az eljárás hivatalos befejezése előtt a reklámadó többször módosult. A törvényből kikerült pl. a kifogásolt progresszív adóztatás, a saját célú reklám adóztatása. A Bizottság a módosítások ellenére sem fogadta el teljes mértékben az adó jellemzőit. Ennek megfelelően a korábbi módosításokat újabbak követték (0 százalékos adómérték megszüntetése, az egyetlen kulcs megemelése). Mindezek mellett Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta a Bizottság határozatát, melyben arra szólította fel Magyarországot, hogy függessze fel a reklámadót.

 A javaslat értlemében ugyanis a reklámadó mértéke 0 százalékra csökkenne 2019. július 1-jétől kezdődően, ideiglenesen, 2022. december 31-ig. A javaslat oka, hogy a lengyel kiskereskedelmi, sávosan progresszív mértékrendszerű adót összeegyeztethetőnek tartotta az Európai Unió Bírósága az állami támogatások uniós jogával. Erre tekintettel a javaslat, az Európai Unió Bíróságának végleges döntéséig a magyar reklámadó ügyében, a hatályos, lineáris adómértéket felfüggesztené azáltal, hogy az adó mértékét 0 százalékban határozza meg.

- emelte ki Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.