Ezért is brutális bírságot kaphatnak a családi ház tulajdonosok: nem éri meg trükközni

Kiskunlacházán is megkezdte a szabálysértések kivizsgálását a DPMV Zrt., a helyi víziközmű szolgáltató. Autóval járták be a várost és keresték a házak kapujára, falára kitett cégtáblákat. Ezek alapján jegyzőkönyvet vettek fel, és ellenőrizték a nyilvántartásban, hogy az ingatlanra kötöttek-e közületi szerződést. Ha nem, akkor 100 ezer forint bírságot szabtak ki - írja a 24.hu.

A DPMV-nek volt alapja a vállalkozások feltérképezésére, ugyanis a  vízközműszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendeletében az szerepel, hogy: 

A rendeletet még 2013-ban hozták. A DPMV 2017-ben hirdette meg a "Kezdjük tiszta lappal" programot, és csak a moratórium lejárta után kezdtek átfogó ellenőrzésbe. Azóta nézik, van-e "nem lakossági" vízfelhasználás az ingatlanokon, ahol vállalkozás működik. A DPMV nem csak Kiskunlacházán, hanem mind a 21 településén felméri a vállalkozásokat, a helyszínen, illetve az elérhető céginformációk alapján. Azt nem erősítették meg, hogy 100 ezer forint lenne a bírság, csupán annyit közöltek, hogy szabálytalanság észlelésekor kötbért érvényesíthetnek.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) állásfoglalása szerint az a vízfelhasználási hely, ahol tényleges gazdasági tevékenység nem zajlik (például házhoz kijáró mosógépszerelő, csak székhelyszolgáltató az ingatlan) nem tartozik a hivatkozott körbe. Ráadásul attól, hogy vállalkozást jelentettek be az adott ingatlanra, még nem kell az egész vízfogyasztást közületinek venni. 

Felmerül viszont a kérdés: Mennyit kell akkor figyelembe venni a vízfogyasztásból? Min múlik, kell-e külön mellékmérő a vállalkozásra? Ha egy varrónő, könyvelő, informatikus, vagy fordító a lakása egyik szobájában dolgozik, és közben kezet mos, iszik, használja a WC-t, az vajon közületi, vagy lakossági fogyasztásnak számít?

• Ahol műszakilag megvalósítható az elkülönült mérés (például autójavító műhely kézmosójánál), ott kérik a külön vízmérőt, és ez alapján számolják a közületi fogyasztást.
• Ahol nincs műszaki lehetőség erre (például a könyvelő használja a lakása közös használatban lévő mellékhelyiségét) ott megegyezés alapján átalányfogyasztást számolnak el közületiként.

Miért lényeges, hogy lakossági, vagy közületi a vízfogyasztás?

Kézenfekvő a válasz: a közületi víz drágább. A DPMV-nél a közületi havi alapdíj 39,40 forinttal, a felhasználással arányos díj az ivóvíznél köbméterenként 36,80 forinttal, a szennyvíznél pedig köbméterenként 74,20 forinttal drágább, mint a lakossági. Egy egyedülálló személy havi vízfogyasztása nagyjából 3 köbméter. 

Ha egy az otthonában dolgozó könyvelő például abban egyezett meg a vízművekkel, hogy a vízfogyasztása harmadát veszik közületinek, akkor éves szinten kevesebb mint 1500 forint a különbség a csak lakossági, vagy részben közület fogyasztás között.

Még egy hátránya van a közületi vízfogyasztásnak: nem jár locsolási díjkedvezmény, ami egyébként a csatornadíj 10 százaléka lehet, kérelemre, május 1. és szeptember 30. között. Ezzel további szűk 450 forintot nyerhet a havi 3 köbméteres fogyasztású könyvelőn éves szinten a vízművek. Összességében tehát kevesebb mint évi kétezer forintot.