Nagy a nyomás a gyártókon: viszik a magyarok az építőanyagot, mint a cukrot

Az újlakás-építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.  Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is jelentős szeletet fognak kitenni a teljes építőipari termelési értékében, és nagyban meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.

A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában.  A MÉASZ elnöksége szerint a piacon változatlanul nagy szükség van a lakóépületek energetikai korszerűsítésének hathatós ösztönzésére. Ehhez az ÁFA részleges visszatérítése kiszámítható eszköz lenne, hasonlóan a csok keretében, magánerőből végzett újlakás-építésnél alkalmazott megoldáshoz.  2018 végén is jelentős béremelési nyomás volt a gyártókon, ezért 10-20 százalék közötti mértékben emelték a fizikai dolgozók bérét a versenyképesség érdekében, és a bérfejlesztés 2019-ben is folytatódni fog. A kétszámjegyű várható (versenypiaci) energiaár-emelkedés és a kétszámjegyű fuvardíj-növekedés miatt a gyártóknak várhatóan szükséges lesz idén 5-10 százalék közötti mértékben korrigálniuk áraikat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rossz hír az építkezőknek: lassan inged-gatyád rámehet az új házra

Lassan már olyan sem lesz, aki megépíti: tetőfedőkből például nagy a hiány.

Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5 százalékos újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak. A KSH ősz végén közzétett legutóbbi mérése szerinti 11,8 százalékos bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások erősödéséhez.

A csok részleges meghosszabbítása 2023-ig hozzájárul az igények simításához, és a keresleti oldal jobb kiszámíthatóságához. Ezáltal a korábbi kiszállítással kapcsolatos szűk keresztmetszetek csökkentek, ezáltal a beépítési kapacitástervezés terén normalizálódik az építőipari értéklánc.

Béreket kell emelni

Az utolsó negyedévben jelentős kiszállítások történtek a téli munkánkra készülve, azonban a korábbi évekhez képest hidegebb decemberi és január eleji időjárás lelassította a projekteket, részben meghiúsítva azokat. Ezzel párhuzamosan egyre inkább jellemző a szerkezetkész lakóépületek téliesítése, azaz teljes beburkolása annak érdekében, hogy munkálatok folytatódhassanak.

A költségoldalt tekintve valamennyi gyártó növelte tavaly a béreket és ez idén is folytatódik. Az alapbérek a mozgó bérrésszel kiegészülve a fizikai dolgozóknál 10-15-20 százalékkal növekedtek a versenyképesség és a dolgozók megtartása érdekében, és ez a tendencia változó mértékben az idén is folytatódik.

Emellett a nyersanyagok beszállítási, valamint a késztermékek kiszállítási - fuvarozási díjaiban bekövetkező kétszámjegyű emelkedés, illetve várható idei trendje meghatározó tényező lesz a 2019-es építőanyag árak alakulásában. A vállalati energiapiacon is jelentős energia-áremelkedéssel számolnak a gyártók, várhatóan 10-15 százalékkal kerül majd többe az energia 2019-ben, mint tavaly.

A három tényező miatt a legtöbb gyártó 5-10 százalék közötti áremelési szükséglettel számol idénre ahhoz, hogy a vállalati működés a tavalyi szinten maradhasson.  Mindezért a gyártók erősen érdekeltek a működési hatékonyság növelésében is.

Várakozások 2019-re és trendek

A hazai építőanyag gyártás 2019-es trendjeit leginkább a lakóépületek építése, az épületenergetikai felújítások és az ipari- intézményi beruházások alakulása határozza meg. Az újlakás-építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.

Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is hasonló arányt fognak kitenni a teljes építőipari termelési értékben, és jelentősen meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is. A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában.

A piaci visszajelzések alapján úgy látszik, hogy az építőiparon belül a magasépítés további növekedésének mértékét legnagyobb részben a lakáskorszerűsítések és az intézményi beruházások határozzák majd meg leginkább.

Nagyot drágultak a termékek

Az építőanyag-gyártók 2-10 százalékkal emelték az áraikat a költségeik növekedése, mindenekelőtt a 10-20 százalékos béremelési kényszer miatt. Hasonló mértékű drágulásra kell számítani az idén is, hiszen a további béremelések mellett várható az energia- és a nyersanyagárak, valamint a fuvardíjak két számjegyű növekedése is.