Nem csak hitelezéssel lehetne támogatni a hazai kisvállalkozásokat

A lap csütörtöki számában Krisán kiemelte: a cégmérethez illeszkedő finanszírozás jelenti most a szektor egyik legnagyobb kihívását.

Hozzátette: a válságkezelés, majd a konszolidáció éveit követően megnyílt a növekedés lehetősége, a nano-, mikro-, kis- és középvállalkozói réteg megerősítésére, az úgynevezett vállalkozói középosztály létrehozására, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben elkészült javaslatcsomagjában lévő elemek közül több a következő években a vállalkozói réteg megerősítését szolgálhatja.

Krisán hangsúlyozta: a fejlesztésekhez, a versenyképesség növeléséhez, a hatékonyság javulásához és a piacképességhez forrásokra van szükség, amelyekből kialakítható a bankképesség és növelhető a termelékenység. A forrásokhoz pedig a négy pénzügyi eszköz valamelyike jöhet szóba: tőke, hitel, pályázat vagy garancia.

Nagyvonalú számítások szerint a piacon akár húszezermilliárd forint szabad forrás is lehet, de a vállalkozások bankképességének hiánya, a cégek sok évtized alatt kialakult alultőkésítettsége és a növekvő, de még mindig óvatos hitelezés miatt ez nem jut át tömegesen a piaci szereplőkhöz, illetve kevés cég fér bele a banki hitelezhetőségi kategóriákba.

A kkv-szektor szereplőinek feltőkésítése jó megoldás lehetne a korlátok enyhítésére. Jelenleg véglegesítenek egy ezt támogató programjavaslatot, amely a KAVOSZ által menedzselt Széchenyi-kártya program fő elemeit használva tőkeágon próbálja a vállalkozásokat erősíteni.

"Kiemelkedően fontos és támogatandó gazdaságpolitikai törekvés az adminisztrációs terhek csökkentése" - hangsúlyozta a KAVOSZ vezérigazgatója. Kedvező irány, hogy a bevallásokat a jövőben a cégek számára is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készítené el. Emellett szükség lenne az adórendszer egyszerűsítésére és a túlburjánzó bürokratikus terhek leszorítására, ami elsősorban a működést egyszerűsítené, egyben javítaná a vállalkozói közösség hangulatát.

Magyarországon nagyjából hétszázezer mikro- és kisvállalkozás működik, a középvállalatok száma ötezerre tehető, míg a nagyoké csupán néhány száz. A kkv-szektorba tartozó cégek adják a GDP 55 százalékát, valamint a foglalkoztatás legnagyobb részét, 75 százalékát. Krisán László kiemelte, nem lehet és nem is kell minden egyes vállalkozást támogatni, de kiemelten fontos a termelésben, az innovációban és az exportban fejlődési potenciállal bíró cégeket komolyan segíteni.