Ezért vannak halálra ítélve a magyar cégek: mi lesz így a dolgozókkal?

Több kutatás is arra jutott a közelmúltban, hogy a hazai kis- és középvállalkozások jó része nem ért a digitális technológiákhoz, épp ezért azt sem látják, miért maradnak el és esnek ki a versenyből. Mi lehet ennek az oka?

Azt gondolom, ma már nem elég felzárkóznia a magyar cégeknek a kor elvárásaihoz a különböző online megoldások terén, hanem érdemes lenne nemzetközi színtéren is tájékozódniuk, megnézni, hogy nyugaton a hasonló iparágakban dolgozó és hasonló méretű cégek mit, hogyan csinálnak. Pedig erre ma már nagyon sok online, ingyenesen is igénybe vehető eszköz van, amivel követni lehetne a nyugati versenytársakat. Kicsit talán elszigeteltek a kkv-k a digitális területen más országokhoz képest, és ezt nem csak annak tudom be, hogy nem szeretnének tájékozódni afelől, hogy milyen megoldásokkal lehetne a vállalkozásaikat fejleszteni, vagy, hogy milyen technológiai újítások járulhatnak leginkább hozzá a piacépítéshez, illetve nemzetközi terjeszkedéshez, hanem hogy van egy nyelvi korlát is. Sok magyar (rendszerint az idősebb generációhoz tartozó) cégvezető nem beszél megfelelő szinten nyelveket, és talán épp ezért nem is érez késztetést, hogy tájákozódjon a nemzetközi szakmai fórumokon, amikből viszont sokat tanulhatna.

Vagyis véleményed szerint a kkv-k számára legnagyobb kihívás most a digitalizáció?

Abszolút. Pedig régen, az ezredfordulón, éppen a kis- és középvállalkozások nyitottak az innováció felé.

Példát lehetne venni a nyugati cégektől, akik olcsó, egyszerű megoldásokat használnak a vállalkozás fejlesztésére. Ma már nagyon egyszerűen össze lehet rakni egy jó, reszponzív, mobilbarát honlapot, csak rá kell szánni az időt, hogy megtanuljuk, hogyan csináljuk, amennyiben nincs keret egy ezzel foglalkozó cég megbízására. Pedig egy jó weboldal kulcsfontosságú: amin lehet a vásárlás mellett például időpontot foglalni, a nyitvatartást megtekinteni, vagy a megadott mobiltelefonszám egy kattintással azonnal hívható, nem kell kimásolni, beilleszteni azt. Vagy amelyen beágyazott térképet találunk, amely segítségével azonnal megtervezhetjük például az útvonalat.

Vagyis nincs is szükség egy komplex, csilivili honlapra, a hangsúly inkább azon van, hogy az felhasználóbarát legyen.

Igen, és fontos a gyorsaság. A Google egyik kutatása szerint a betöltési sebesség akkor ideális, ha 2-3 másodperc alatt marad. Ha ennyi idő alatt egy weboldal nem tölt be, a felhasználók nagy része elpártol, ezért kell ma villámgyorsnak lenni.

Anyagilag mennyire megterhelő a kkv-k számára, ha a digitális fejlődés mellett döntenek?

Viszont úgy látom, a hazai kkv-k az innovációra nem úgy tekintenek, mint befektetésre, hanem mint költségre. Nem látják ennek a közép és hosszú távú megtérülését, inkább a rövid távú terhére fókuszálnak. Vagyis szükség lenne egy paradigmaváltásra. Hiszen egy ekkora összeg befektetése nagyon rövidtávon megtérül.

Hatalmas gondot okoz a kkv-k számára a szakemberhiány is. Nehezen találni munkaerőt. Mit gondolsz, van kapcsolat munkaerőhiány és a digitális elmaradás között?

Úgy gondolom, igen.

Ez több szempontból is jó. Ha valaki meghatározott képzettséggel rendelkező fiatal munkaerőt keres, mind demográfiai, mind geográfiai adatok és érdeklődési kör alapján lehet eljuttatni a célközönséghez a hirdetést. Vagyis nagy valószínűséggel rövidebb idő alatt találjuk meg a megfelelő embert, mintha hagyományos állásportálon adnánk fel hirdetést.

Tavaly decemberben Baldaszti Péter, a Nanushka cég társtulajdonosa egy interjúban úgy fogalmazott, a cég öt évvel ezelőtt nem tudott volna eljutni oda, ahol most van. 10 éve pedig nem lehetett volna A4-es méretű Vogue-hirdetések nélkül márkát építeni, de ma már a közösségi média van a fókuszban. Adódik a kérdés: mi most a Nanushka digitális profiljának legfontosabb eleme?

Az Instagram. Ott van egy olyan a nemzetözi divatélet iránt fogékony közösség, akik most a legfontosabbak számunkra mind hazai, mind globális szinten, ezért a cégnek most leginkább erre kell fókuszálni.

Az is elhangzott a tavalyi interjúban, hogy idén fejleszteni kell a digitális jelenlétet. Ez miben nyilvánul meg?

A legfontosabb a cél a valódi közösségépítés elsősorban az Instagramon és persze más online csatornákon keresztül is. Ez azért fontos, mert hiába van nagy követőbázisa egy cégnek, ha az a követőbázis nem érdekelt napi szinten a cég történéseit illetően,nem érez egyfajta odatartozást.

Vagyis a közösség tagjai akkor is figyelemmel követik, mi történik a vállalkozás háza táján, érdeklődnek a céggel kapcsolatos történések iránt, ha épp nem akarnak vásárolni.

De hogy konkrétumot is említsek, a napokban indult el az Instagram shopping az oldalunkon. Ha valaki meglát egy terméket és beleszeret, egy gombnyomással navigálhat át a weboldalunkra. Nem kell keresgélni a webshopban, az Instagramról azonnal ahhoz a termékhez érkezünk, amit kinéztünk magunknak, így percek alatt, mobilon, akár a buszon ülve, munkába sietve is megvásárolhatjuk az áhított ruhadarabot. Ez az egyik jelenleg legnépszerűbb új megoldása a platformank elsősorban a divatmárkák számára.

Borítókép: Todoroff Lázár