23 °C Budapest
Csúnya bukó jöhet: 1,7 millió magyar jövőjével játszanak ezek a cégek

Csúnya bukó jöhet: 1,7 millió magyar jövőjével játszanak ezek a cégek

2017. szeptember 20. 05:29

A magyar kis- és középvállalatok (KKV) egy része úgy néz ki, hogy átaludta az elmúlt éveket, nem fordított elég energiát az internetes jelenlétre. A különböző tanulmányok mind egyfelé mutatnak: jelentős potenciál marad parlagon, mivel a vállalkozások nagy hányada még mindig nem úgy használja a digitális technológiát, mint nyugati versenytársaik. A Pénzcentrum annak járt utána, hogyan áll a magyar KKV-k digitális fejlettsége, és ez milyen hatással van a versenyképességükre itthon és külföldön.

Egy időben az unalomig ismételték, hogy az interneté a jövő, a magyar vállalkozók viszont úgy néz ki, ezt nem nagyon hallották meg. Pechjükre viszont a jövő megérkezett, a kis- és középvállalatok viszont lemaradtak.

Az elmúlt években szinte az összes szektort átalakította az internet illetve a közösségi média. Egyre többen intézik a havi nagybevásárlásaikat a neten, mások értékeléseit ellenőrizzük, mielőtt éttermet választunk, a mobilunkra pillantunk rá, hogy megnézzük, dugó van-e a városban, sokan pedig már TV-t is alig néznek, kedvenc sorozataikat inkább letöltik az internetről.

  • Ha érdekel az internet és a kkv-k világa, vagy 
  • te is vállalkozó vagy, és kéne egy-két ötlet, hogy miképpen növelhetnéd bevételeidet az internet segítségével, esetleg 
  • szeretnél új, inspiráló, hozzád hasonló emberekkel megismerkedni
akkor gyere el szeptember 25-én 17:30-ra a Hotel Aquincumba a Google Digital Workshop 2017 rendezvényre, ahol a szektor legjobb szakértőivel is találkozhatsz. 

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tudsz megtenni.

A fenti digitalizációs folyamatra mondott egyelőre nemet a hazai kis- és középvállalati szektor egy jelentős része, ám lépjünk egy pillanatra vissza, hogy lássuk, mekkora is a KKV-k súlya a magyar gazdaságban. Az Európai Unió fokozott figyelemmel követi a szektort, évente készít ezzel kapcsolatban tanulmányt tagországi szinten.

A 2016-os jelentésből kiderül, hogy Magyarországon 520 525 vállalkozás van, melynek döntő többsége (99,8 %) mikro-, kis- vagy középvállalkozás. Ennél azonban fontosabb adat, hogy a pénzügyi vállalatokat nem számítva, a versenyszektorban dolgozó alkalmazottak több mint kétharmada (69,7%), 1 745 916 magyar dolgozik kkv-kban, e vállalatok összevont gazdasági teljesítménye ugyanebben a szegmensben viszont csak 52,5 százalék.

Ez azt jelenti, hogy a nagyvállalatok emberierőforrás-szükséglet szempontjából jóval hatékonyabban működnek, hisz arányaiban kevesebb embert alkalmazva, nagyobb gazdasági értéket termelnek meg.

Bár ez a helyzet a teljes unióra jellemző, az arányok árnyaltabbak. Az uniós kkv-k a pénzügyi szektort leszámítva a versenyszektor munkavállalóinak 66,8 százalékát alkalmazzák, ám a gazdasági javak 57,4 százalékát termelik meg.

A fenti hatékonyság-lemaradást azért lenne fontos lefaragni, mert ha kevesebb emberrel lennének képesek a magyar vállalatok több pénzt megtermelni, akkor több erőforrásuk maradna új üzleti lehetőségek kiaknázására, a fejlődésre és még esetleg a dolgozói bérek növelésére is.

Értem, hogy Monor, de én a webcímét kérdeztem!

Az egyik olyan terület, ahol jelentős a lemaradás, és amelynek fejlesztésével csökkenne az emberierőforrás-igényük, az a digitalizáció. A fent említett EU-s jelentésből kiderül, hogy a magyar kkv-k mindössze 10,5 százaléka használta az internetet értékesítésre, ez az érték a teljes EU-ban több mint 50 százalékkal magasabb, 16,2 százalék. Beszerzésben még nagyobb a különbség, ehhez a magyar kis- és középvállalatok 12,7 százaléka használja az internetet, az EU-s átlag itt 22,6 százalék. A fenti adatok meg is látszódnak a forgalmi statisztikákban is: míg az uniós vállalatok forgalmának 9,4 százaléka, addig a magyarokének csak 7,22 százaléka ered online kereskedelemből. Ehhez a helyzethez kapcsolódik egy másik, fontos adat is. 

A legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok körében 2016-ban még mindig 32 százalék volt azoknak az aránya, akik nem rendelkeztek weboldallal, míg a 15 régi EU-s tagállam körében ez a mutató csupán 20 százalék, ami óriási különbség.

Mindemellett hasonlóan látják a cégek előtt álló kihívásokat az EU-s és a magyar vállalatok a Deloitte tanácsadással és könyvvizsgálattal foglalkozó vállalat 2016-os tanulmánya szerint, mely részben 2015-ös uniós adatokat dolgozott fel. Érdemes ebből kiemelni, hogy míg 2013-ban csak a hazai kkv-k 19 százaléka nevezte meg első számú kihívásnak az ügyfélszerzést, addig ez a mutató 2015-ben már 26 százalék volt, és ezen a területen is jól éreztethetné hatását a digitális fejlődés.

Merre van a start mező?

  • Minden készüléken gyorsan és jól működjön,
  • a tartalma informatív legyen és jól olvasható, továbbá
  • beépített mérésekkel hozza közelebb a céget a látogatóhoz

- olvashatók többek között a jó website jellemzői a Google Digital Workshop ingyenes online oktató anyagában, melyet magyar vállalatoknak készített arról, hogyan javíthatják online jelenlétüket.

A weboldal elemeivel kapcsolatban kiemelték, hogy szintén fontos feltüntetni a cég termékválasztékát vagy szolgáltatásait, referenciákat, fizetési lehetőségeket, a szállítást illetve azt is, hogy milyen közösségi oldalakon van jelen a vállalat.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A keresőóriás nyújtotta lehetőség a cégeknek, hogy adataik elérhetők legyenek a Google My Business adatbázisában. Ennek segítségével egy rájuk vonatkozó netes keresés esetén, a találati lista mellett, jól kivehető helyen jelenhetnek meg elérhetőségi adataik illetve a felhasználói visszajelzések is megtekinthetőek. 

Érdemes feltüntetni a Google Térképen is cégük vagy telephelyeik elhelyezkedését, mivel így könnyebben találhatják meg őket a potenciális vásárlók

Hol van a #közösséged?

A közösségi média szerepét sem érdemes lebecsülni, hisz a különböző platformokat szintén sokan használják Magyarországon. Igaz, fontos előre felmérni, hogy ezek a csatornák milyen sajátosságokkal rendelkeznek, valamint, hogy ezeken keresztül kikhez akarunk szólni, mert a különböző felületeket nagyon eltérő csoportok használják elsődlegesen.

Az ilyen eszközökkel kapcsolatban a Google Digital Workshop oktató anyaga megjegyzi, hogy gyors, széleskörű, jól célozható és olcsó lehetőséget biztosítanak a cégek számára, potenciális vagy jelenlegi ügyfeleik elérésére.

A fizetett megjelenéseken, reklámokon túl kiemelkedően fontos, hogy a keresőmotorokban is könnyen megtalálhatók legyenek a vállalatok. Ahhoz, hogy cégünk minél előrébb jelenjen meg a keresés utáni találati listában, amennyiben annak tevékenységével kapcsolatos szavakra kerestek rá, többek között az szükséges, hogy

  • gyors és mobilbarát legyen a cég oldala,
  • jó felhasználói élményt nyújtson,
  • releváns tartalmat adjon a preferált kulcsszavakra, továbbá, hogy
  • más oldalak is hivatkozzanak rá, tehát mások is hiteles forrásnak tekintsék a website-ot.

Annak érdekében, hogy az oldal könnyen megtalálható legyen a felhasználók számára, érdemes keresőoptimalizálási tervet készíteni. Ennek első lépése a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos megfelelő kulcsszavak feltérképezése. Ezek ismeretében meg kell vizsgálni, hogy a meglévő weboldal hogyan teljesít az egyes kifejezések tekintetében, végül pedig el kell végezni a szükséges finomításokat az oldalon. Fontos, hogy a keresőoptimalizálás egy állandó folyamat, mivel folyamatos figyelemmel kell kísérni a felhasználói trendek változását és a keresőmotorok fejlődését is.

A megfelelő online jelenlét természetesen a külföldi piacra lépés szempontjából is fontos, sőt: mivel a nyugati piacokon a cégek sokkal hangsúlyosabban jelen vannak az interneten, a fogyasztók is megszokták, hogy szolgáltatásaik és termékeik online is elérhetőek.

A külföldi piacokra még az EU-s átlagnál is érdemesebb jobban odafigyelnie a magyar cégeknek. Ezt támasztja alá az is, hogy míg az EU-s kkv-k 17,3 százaléka exportál a telephelyétől eltérő EU-tagállamba, addig ez a mutató Magyarország esetében magasabb: 18,42 százalék. Ha viszont az interneten keresztül végzett külföldi értékesítést vizsgáljuk ebből a szempontból, akkor újfent megfigyelhető a hazai cégek lemaradása. Az összes EU-s kkv 7,52 százaléka, míg a magyar cégek csupán 4,46 százaléka exportált terméket más EU-s tagállamba az interneten keresztül.

NEKED AJÁNLJUK
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 23. hétfő
Dezső
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?