Ilyen boltot sem láttunk még Magyarországon

Szeptember végén, október elején nyílik az első csomagolásmentes bolt Magyarországon - tudta meg a Pénzcentrum.

 - mondta el a Pénzcentrumnak, a bolt tulajdonosa, Monostori-Kalovits Márk, aki szerint Magyarországon, sőt, Közép-Európában sincs ilyen csomagolásmentes üzlet, Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában azonban találkozhatunk hasonló koncepciójú láncokkal (igaz, néhány hipermarketben találni "kimérős" részlegeket).

Ugyanakkor a boltban is lehet majd (nem műanyag, hanem leginkább üveg) tárolóedényeket vásárolni, pontosabban betétdíjért cserébe "bérelni". Ha például lekvárt vásárolnánk, vihetjük a saját befőttes üvegünket, vagy a boltban is vehetünk: az üres üveget később visszavihetjük, cserébe kapunk egy tisztát.

A termékválasztékban helyet kapnak a zöldségek, gyümölcsök mellett tészták, fűszerek, mézek, lekvárok, péktermékek, magvak, aszalványok, és természetes kozmetikumok is.

A cégvezető szerint kimondottan fontos szempont volt a beszállítók keresésénél, hogy egészséges termékeket előállító, családi cégeket válasszanak, lehetőleg az üzlethez közeli településekről. Olyan vállalkozásokat, akik etikus, környezetbarát üzleti modellben gondolkoznak, és kevés csomagolóanyaggal dolgoznak.

Monostori-Kalovits Márk elmondta azt is, hogy nem csak egy boltban, hanem franchise-rendszerben gondolkodnak: már tíz lehetséges partnerrel tárgyalnak, akik Budapesten és az ország más városaiban (Szegeden, Debrecenben, Pécsen) nyitnának noPack üzleteket.

Az élelmiszerhulladék is csökkenthető - ha csak annyit veszünk, amennyire szükségünk van

A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert, 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt. A magyar háztartásokban pékáruk, főtt ételek, zöldség és gyümölcs, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban a kukába és a lefolyóba - derül ki a Tetra Pak (NRC Piackutató Intézet bevonásával készült) országos felméréséből. A nyáron fokozottan előforduló élelmiszerromlás és élelmiszerpazarlás csökkentéséért szinte mindenki (96 százalék) igyekszik valamit tenni, ugyanakkor a megkérdezettek 2/3-a nincs tisztában a megfelelő csomagolás minőségvédelmi szerepével.

A felmérésben megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal (összesen 42 százalék) dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször

• pékáru (53 százalék),
• főtt étel (43 százalék),
• zöldség és gyümölcs (35 százalék),
• húsfélék és felvágottak (22 százalék),
• valamint folyékony élelmiszerek, vagyis tej és gyümölcslé (16 százalék)
• továbbá egyéb tejtermékek (13%) válnak hulladékká.
  

A válaszadók döntő többsége azért dobja ki az élelmiszereket, mert úgy látja vagy érzi, hogy az megromlott. 10 százalékuk azért válik meg az élelmiszerektől, mert lejárt annak szavatossági ideje, 8 százalékuk pedig azért, mert megmaradt, vagy az élvezeti értéke csökkent.

A legtöbben tudatossággal csökkentik a pazarlást

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy szinte mindenki tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. Ez tükröződik a vásárlási szokásainkban is: a megkérdezettek 67 százaléka odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza, 37 százalékuk pedig lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol. 30 százalék azoknak az aránya, akik ahelyett, hogy kidobnák a csökkent minőségű élelmiszert inkább - pl. komposztálással vagy állateledelként - újrahasznosítják azt.

Fontos a megfelelő csomagolás

A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja. Az pedig, hogy milyen típusú csomagolóanyag védi leginkább az érzékeny élelmiszereket a különféle környezeti hatások minőségrontó hatásaitól, egyáltalán nem ismert. A válaszadók 36 százaléka tartja a legmegfelelőbb védelemnek az italos kartont, ezt 46 százalékkal megelőzi az üveg csomagolás. Legkevesebben a műanyag palackot, valamint a fémdobozt tartják alkalmasnak a folyékony élelmiszerek minőségének védelmére.